Mégsem
vasárnap, 18:53
M. Fehérvári Judit | Utazás Na’Conxipanba – Első lépések
vasárnap, 18:49
Kas Kriszta | Hosszú péntek
vasárnap, 09:17
Mihályi Katalin | A másik szoba titka
szombat, 05:54
Farkas Arnold Levente | Angyalok árnyéka
szombat, 05:47
Fiala Ilona | Rozi és Boldizsár
szombat, 05:43
Rácz Norbert Zsolt | Boldogságiskola III. – Értékvilágok
péntek, 07:35
Bukovsky Dorottya | Leander
péntek, 07:18
Madár Anikó | Nem kell félni Máraitól
csütörtök, 13:11
Ilyés Krisztinka | Rövidpróza – hosszú távra. Prózamaraton a PIM-ben
csütörtök, 09:37
Demeter Szilárd | Ikarosz, a barlanglakó
csütörtök, 06:32
Léphaft Pál | ezüstkék
csütörtök, 06:29
Hogya György | Szomorú történet egy oltárról
szerda, 08:13
Fekete J. József | A lenyakazó
szerda, 07:57
Bíró Szabolcs | Ismét úton
szerda, 07:41
Dr. Balázs Géza | Miért „pusztulnak” a gólyák a Bánk bánban?
Teljes lista
  • Magyarország
  • Felvidék
  • Délvidék
  • Erdély
  • 2023. szeptember 25., Eufrozina, Kende
  • Hírek
  • Vers
  • Novella
  • Tárca
  • Képzőművészet
  • Portré
  • Szempont
  • Ajánló
  • Versvideó
  • Petőfi200
  • Kamera
  • Olvasókalauz
  • OMG
  • Nyomtatásban
Magyarország - Szempont

Demeter Szilárd

Ikarosz, a barlanglakó

A beszélgető rab különös rab. Aki csak leláncolva ül, hallgat és bámulja az árnyjátékot a falon, azt ma kultúrafogyasztónak hívják. Aki értelmezi a látottakat, az már kultúrahordozó. De aki történeteket lát bele az árnyak mozgásába, na, ő a prózaíró.

Magyarország - Szempont

Dr. Balázs Géza

Miért „pusztulnak” a gólyák a Bánk bánban?

Azt természetesen tudjuk, hogy az „elpusztulnak a gólyák” nem azt jelenti, hogy megdöglenek, hanem azt: elmennek, eltávoznak, elmenekülnek. Ahogy a szólásmondásban is: pusztulj innen (távozz innen). És éppen ezért érdekes a kérdés: miért megy el a gólya a szegény ember háza tetejéről (kéményéről), ha a szegény embernek nincs hulladéka? Hiszen a gólya nem hulladékkal, ház körüli maradékokkal táplálkozik.

Magyarország - Szempont

Büky László

(Szép)irodalmi sajtok

Olvastam valahol: 1950 körül előírás volt a katonák élelmezésénél egy bizonyos juhsajt, mert annak állítólag jó hatása van a gyomorműködésre. Apám Rahón szolgált a II. világháború idején, ott és akkor ismerte meg a juhsajtot. Gyerekkoromban néha-néha volt az asztalunkon efféle, amelynek illatát – vagy inkább szagát – édesanyám nem állhatta, mondván, hogy penetránssá teszi az egész házat. Sokáig büdös sajt vagy kvargli néven ismertem ezt a ma már ínyencséget, amelyről Krúdy Gyula megírta: „Kvargli. Egészség” (Álmoskönyv).

Magyarország - Szempont

Demeter Szilárd

Lemenni a kútba – Térey Jánosról

Ez egy bátorságpróba: „Az a kérdés, hajlandó vagy-e lemenni az őseidért a kútba, vagy sem, és kibírod-e, amit felhozol” – írja Térey. Elviseled-e a saját életed igazságait, ez a kérdés, vagy önfeledésben, netán hazugságban élsz-e tovább. Legádázabb ellenségei sem vitatják, hogy János őszinte ember volt, nem simult a tájba, nem bégetett együtt a nyájjal. Amennyit beszélgettem vele a ma már nevét viselő középgenerációs alkotói ösztöndíj tervezésekor, abból következtetek arra, hogy élni készült a maga igazsága szerint.

Magyarország - Hírek

Ilyés Krisztinka

A Térey Könyvsarok átadása Debrecenben

„A szép szülőföld Isten háta mögötti menhely” – írja A szép szülőföld című versében a négy éve elhunyt Térey János, a kortárs magyar irodalom egyik legtehetségesebb és legtermékenyebb írásművésze.
A halál az íróknak és a költőknek egyfajta felemelkedést is ígér, gondoljunk csak a 250 éve ugyancsak Debrecenben született Csokonai Vitéz Mihályra. Térey János viszont már életében is megkapta az irodalomszakma elismerését és az olvasóközönség szüntelen érdeklődését.

Magyarország - Szempont

Farkas Wellmann Endre

Meghalt Kiss Ferenc

Amikor gyűjtök, akkor az pontosan olyan érzés nekem, mint amikor leülök zongorázni. És úgy érzem, hogy akkor talán nem nagyképűség, majd a végén kiderül, sok-sok órás beszélgetés után, hogy ez mi. Hogy ezt nem csak úgy mondom. Úgy érzem, hogy ilyenkor teremtek. Teremtek: egy kornak az újjáéledését, a rengeteg tudást azoktól az emberektől, akikről a tárgyak mesélnek.

Magyarország - Szempont

Ilyés Krisztinka

A vidám könyvek könyvespolca – Nagy Koppány Zsolt akadémiai székfoglaló előadása

Milyen elvárásokkal tekint az irodalomszakma az irodalmat éltetők, a múltunkat és a jelenünket is megörökítő írók és költők felé? És milyen elvárásai vannak az olvasónak? Az irodalmat létrehozó és egyben a kultúrahordozó – a szerző néven ismert – emberfajta hogyan tud az irodalmat befogadó, azaz a kultúrafogyasztó nép kedvére tenni? Az elvárások ellentmondásosságát is érintette szellemes székfoglaló beszédében Nagy Koppány Zsolt író, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja, lapunk prózaszerkesztője.

Magyarország - Szempont

Dr. Balázs Géza

Falra hányt borsónak beszélni

Az anyanyelvbarátok (másik oldalról a nyelvtannácik, vagyis azok, akik mindig minden nyelvi hibát kijavítanak) a világhálón osztják meg tapasztalataikat. Néha csak egész apró észrevételeket tesznek:

  • Anya, most nem érek rá, mert dolgozok. (reklám) Nem tudok segíteni a lányomnak, mert fájnak a kezeim, lábaim.
Magyarország - Szempont

Kincses Krisztina

Szilágynagyfalu, Arany János és a megújuló Bánffy-kastély

Meggyőződésem, hogy kevés olyan magyar ember jár s kel a földön, aki nem ismeri Arany János híres Toldi-történeteit. Az elbeszélő költemény – főként a trilógia első, 1846-ban elkészült része – s annak ikonikus jelenetei már iskolás éveinkben beleivódnak a gondolatainkba, formálják a személyiségünket, de még talán – házi olvasmány jellegük nyűge ellenére is – titkon élvezzük, szeretjük és izgatottan várjuk a Toldiról szóló hosszú óramegbeszéléseket.

Magyarország - Szempont

Dr. Balázs Géza

A felmelegített magyar nyelvtörvény

„Általában a nyelvtörvények monopolisztikus szándékúak és kizáróak vagy legalábbis korlátozó hatásúak. Ebben semmiképpen sem volna kívánatos követni őket. Nem nyelvtörvényre van tehát szükség (az kimondottan káros lenne), hanem egy olyan, az alkotmányba foglalt elvi útmutatásra, amely az országunkbeli összes nyelv használatáról egységesen rendelkezik, s amely esetleg egy későbbi, akár csupán egy-egy területre – például a tömegtájékoztató eszközök nyelvhasználatára stb. – kiterjedő szabályozáshoz kiindulópontul vehető.”

Magyarország - Szempont

Farkas Wellmann Endre

Tűzkörök muzsikából - Énlaki Regejáró

Hatodjára indul óriási bulival a szeptember az erdélyi Énlakán: a Heinczinger Mika (leginkább a Misztrál együttesből ismerhetjük) által életre hívott Énlaki Regejáró egyre népesebb közönséget vonz évről évre, a résztvevők többsége visszajáró, nem csak a helyiek és a környékbeliek, de a távolabbról érkező rajongók bensőséges kulturális fesztiválja lett a rendezvény. Igazi összművészeti ünnep. Idén az első este nagykoncertjét a Sajba adta, a vájtfülűek nagy kedvence, igazi kultúrcsemege, amelyet zenei műfajba aligha lehetne könnyen beilleszteni, vagy megtalálni a kellő kategóriát számára az elektronikus és a népzene

Magyarország - Szempont

Molnár Tibor

Melkay Álmos, a szabadkai „olasz tiszt”

Az 1807. évi IV. törvénycikk kimondta, hogy Fiume közvetlenül Magyarországhoz tartozik. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc bukását követően horvát igazgatás alá került. A horvát–magyar kiegyezés után, 1870-től a város kormányzata királyi jóváhagyással provizóriumként működött. Az Andrássy-kormány ettől kezdődően komoly fejlesztéseket foganatosított: 1871-ben megkezdődött a korszerű kikötő kialakítása, 1873-ban a vasút is elérte Fiumét. 1910-ben a város 49.726 lakosának 51 százaléka olasz, 25 százaléka horvát, 13 százaléka pedig magyar nemzetiségűnek vallotta magát. 

Magyarország - Szempont

Dr. Balázs Géza

Petőfi-fák

Petőfi népi tisztelete már életében elkezdődött. Jókai írja, „ez időben verseit az utolsó parasztkunyhóban éppen úgy ismerték, mint a delnők budoárjaiban, s arcképe ezernyi ezer példányban forgott a hazában…” A legenda hősies és rejtélyes halálával csak fokozódott.

Magyarország - Szempont

Ilyés Krisztinka

Szőcs Géza és a hattyú

A Sétatér – szellemvasút a Szamos partján című kézirat készen áll a kiadásra, tartalma hibrid szövegegységekből áll. A könyv tematikája valóban a hattyúk és a kolozsvári Sétatér megörökítése, ám mindez egy tág dimenzióban végigvitt kultúrtörténeti utazás, amelynek során Kolozsvár teljes történelme mellett a magyar és világirodalmi hattyúábrázolásokon át a költő személyes identitáskérdései is fellelhetők.

Magyarország - Szempont

Bollobás Enikő

Transzcendált immanencia, avagy az isteni bensősége – Szőcs Géza Esti ima című verséről

Szőcs Géza 1983-ban írta Esti ima című versét, a legsötétebb Ceaușescu-korszakban, amikor – 1982-es lefogása után – nemcsak szabadságáért, de életéért is aggódnia kellett. A visszatérő kihallgatások gyakran kínzásokká fajultak, valóságos háziőrizetben élt szülei lakásában; telefonját lehallgatták, minden lépését megfigyelték, s a házkutatások során elkoboztak mindent, amit személyesen fontosnak tarthatott – leveleket, verseket, jegyzeteket. Folyamatosan érzékeltetni akarták vele kiszolgáltatottságát – azt, hogy a hatalom bármit megtehet vele. 

Magyarország - Szempont

Marcsák Gergely

Éjjeliőrök és rovásírás

Tizennégy éves koromban jártam először Magyarországon, és szinte hihetetlen élmény volt, hogy első utam rögtön Budapestre vezetett. Tudtam, hogy létezik egy ilyen ország, ami nekünk anyaországunk, és amelynek eszményképe szinte jogalapját és bizonyítékát adta identitásomnak, ami néha ellentmondásokkal volt terhes, hiszen nagyon korán megtanították nekem, hogy magyar nemzetiségű ukrán állampolgár vagyok. 

Magyarország - Szempont

Büky László

(Szép)irodalmi gubók

„Ki látta, hogy pók önhálóival
Magát kötötte volna meg? de a
Szegény bogár, mely drága selymet ad,
Sírt sző magának s halni elbuvik,
Eléjövendő mint gubó s utóbb is
Csak pille lesz belőle!”

Magyarország - Szempont

Dr. Balázs Géza

A Boldogasszony-idézők utóda: Németh Kálmán

László Gyula ezt írja barátjáról, Németh Kálmánról: „szobrait nem lehet elfogulatlanul, rideg mérlegeléssel nézni, nem lehet csak a »szép« jegyében szemlélni, mert ezek a szobrok panaszolnak, vádolnak, hitet sugároznak, emlékeznek, pedig »csak« öregasszonyokat, vásárosokat, sebesült katonákat, szeretett fejeket idéznek, és gyakran érezzük a Megfeszített jelenlétét. Németh Kálmán a középkori faszobrászok kései utóda: a Krisztus-faragóké, Boldogasszony-idézőké, a szegény embert szeretettel átölelőké.” E megejtően lírai sorok miatt érdemes felidéznünk Németh Kálmán emlékét.

Magyarország - Szempont

Dr. Balázs Géza

Fogyasztási célú hal

  •  A fogyasztási célú hal áfája csökken.

Bujkál bennem a kisördög: milyen a nem fogyasztási célú hal? Bulgakov jut eszembe, a másodlagos frissességű hallal, no meg az itthon hangoztatott használati meleg víz, a száraz felszálló tűzivízvezeték fogalommal.

Magyarország - Szempont

Dr. Balázs Géza

Áltudományos szócséplés

Alan Sokal fizikus 1996-ban a Social Text című tudományos lapban közölt cikkparódiával lerántotta a leplet a természettudományos és más ködös fogalmakkal zsonglőrködő társadalomkutatókról. Elismert amerikai és francia szerzők fordulataiból rakott össze értelmetlen szöveget, amelyet a lap szerkesztői értelmesnek vélve megjelentettek. Ez nevezik azóta Sokal-afférnak.

Magyarország - Szempont

Dr. Balázs Géza

Az újságírás szégyene

Nem kértem, nem olvastam, nem kedveltem, nem kattintottam, de valahogy rátapadt a közösségi oldalamra egy kamuhíreket tonnaszámra gyártó forrás, és mindennap a közösségi oldal hírfolyamának élére tolakodik. Ez a közösséginek mondott oldal (online-hírforrás) rácáfol mindenre, amit újságírásnak tartunk, ráadásul meglátásom szerint a bűncselekmény kategóriáját súrolja, ha csak már át nem lépte.

Magyarország - Szempont

Acsai Roland

A kanári a magyar irodalomban

A díszmadártartás és -tenyésztés mind európai, mind magyar viszonylatban a kanári tartásával kezdődött, ennek van a legnagyobb hagyománya. Mondhatni, hogy egy-egy országon belül külön populációk alakultak ki, így Magyarországon is. A kanári tenyésztésének hazai aranykora a múlt század elejére esett, ekkoriban egy könyv is megjelent erről: Fodor Páltól A kanári című 1927-ben. Már 1902-ben megalakult a Magyar Nemes Kanári Tenyésztők Országos Egyesülete. Az egyesület tagjai főként az úgynevezett roller kanárikat, vagyis a zárt csőrrel éneklő kanárikat tenyésztették.

Magyarország - Szempont

Farkas Wellmann Endre

Autózás: a putrilét szabadsága

Ádám Ferencet a Tiktokon fedeztem fel. A magamutogató, lájkvadász, nemegyszer ocsmány nyelvezetű videók és élő adások között valami teljesen más színvonalat képviselnek a Putriszervíz videói. A Magyar Kultúra magazin friss lapszámához kapcsolódva, melynek témája a közlekedés, így az autós, motorbiciklis és biciklis szubkultúra is, adta magát Ádám Ferenc megkeresése. Pillanatnyilag talán Erdély legerősebb tiktokerének sikere a hitelességében rejlik. Jó látni, hogy manapság is működnek még ezek a fajta értékek, amelyek az emberek közötti tiszteletet és megbecsülést megalapozzák. A putriszervizes amilyen sikeres, ugyanolyan szerény is.

Magyarország - Szempont

Kincses Krisztina

„Itt a szerelem győzött” – A balatonszemesi villák története

A Balaton déli partján, Balatonlelle, Balatonszárszó és Balatonőszöd között helyezkedik el az a kis gyöngyszem, amely – még egy magamfajta visszatérő nyári vendégnek is –, bátran mondhatom, jóval többet jelent, mint a hekkek, fagylaltok és csapolt sörök időszakos gyűjtőhelye. Régre visszanyúló családi történetek, szétválaszthatatlan barátságok, a múlt és a jelen históriáit mesélő házfalak és még sorolhatnánk, mi minden megbújhat Balatonszemes neve mögött.

Magyarország - Szempont

Dr. Balázs Géza

Ragadozó lapok

A tudománymérés egyik módszere a találmányok, publikációk és az ezekre történő hivatkozások nyilvántartása. Meglehetősen objektívnek tűnő szempontok, mégis tele vannak manipulációval, amelyek nem kedveznek a tudományos életnek.

Magyarország - Szempont

Ilyés Krisztinka

A halált követő feltámadás reménye: József Attila Balatonszárszón

A szóbeszédek ellenére a Balaton nevéhez szorosan kapcsolódó irodalmi alakok, a nagy mesterek történetei nem minden esetben olyan fényesek és reményteliek, mint ahogyan azt az idő oly hűen és kitartóan megőrizte számunkra. S bár a 21. század korában Jókai Mór balatonfüredi villájára és Illyés Gyula tihanyi malomkő asztalára úgy tekintünk, mint történelmi múltunk fontos értékeket képviselő relikviáira, vannak olyan ránk maradt emlékkockák, amelyeket sokkal inkább a letargia ködös homályában kell megkeresnünk.

Magyarország - Szempont

Dr. Balázs Géza

Kereskedelmi, rabló és szellemi öregezés

A kereskedelmi öregezés mondhatni a retorika magasiskolája. Ügyes marketingfogásokkal beszélnek rá idős embereket szükségtelen és sokszor használhatatlan, de azért meglehetősen drága dolgok megvásárlására. Kezdetben csak egy könyvsorozat előfizetésére, amelynek csábító az induló ára, de azután folyamatosan emelkedik, és lehetetlen lemondani. Különféle gyógyászati eszközökre, csodaágyra, masszírozóra, tökéletes főzőeszközökre beszélik rá a kiszemelt idős embert.

Magyarország - Szempont

Dr. Balázs Géza

Mindenki mást lát

Nem árt tudnunk és mindig szem előtt tartanunk, hogy mindannyian csak részei vagyunk egy nagy egésznek; ezért nyelvi kifejezéseink, meghatározásaink, vitáink jóformán mindig csak a részletekről szólnak. Csak-csak eszembe jut Kosztolányi Dezsőtől a Hajnali részegség:

  • Bizony ma már, hogy izmaim lazulnak, / úgy érzem én, barátom, hogy a porban, / hol lelkek és göröngyök közt botoltam, / mégis csak egy nagy ismeretlen Úrnak / vendége voltam.
Magyarország - Szempont

Büky László

(Szép)irodalmi kölykök

Bementünk egy ház udvarába, ahol a káráló parlagi tyúkocskákra vörös tarajú kakas felügyel néha harsány kukorékolással. A ház mögötti pajtába is be akartunk kukkantani, de a nyitott pajtakapu melletti táblácska visszatartott bennünket: „Kölykes fazár”. Azért bekukucskáltunk, de se a fazár, se a kölykei nem mutatkoztak, így azután a habfehér kacsákkal barátkoztunk a holtág vízpartján, ezekkel a fiókáik is együtt úszkáltak.

Magyarország - Szempont

Farkas Jenő

Petőfi, a székely népmesék hőse IV.

Dienes András, a Petőfi-legendák fáradhatatlan kutatója kétszer járta végig (1948-ban és 1956-ban) a költő életének minden állomását Soprontól Fehéregyházáig. Nagy szorgalommal gyűjtötte az íratlan Petőfi-hagyományokat, a népi emlékezetben még fennmaradt mondákat, emlékezéseket, családi történeteket. Ezek máig alapműnek számító két kötetében láttak napvilágot: A legendák Petőfije (Táj és emlékezet) (Budapest, 1957) és Petőfi a szabadságharcban (Budapest, 1958).

Magyarország - Szempont

Dr. Balázs Géza

Mi a kacsacsőrű emlős, és miért az?

Vagyis madár és emlős, ráadásul vízben él. Umberto Eco szerint ez az állat és fura neve fügét mutat mindenféle, akár tudományos, akár népi osztályozási kísérletnek. Részletezi is, amit az állatról tudni kell: „átlagos hossza mintegy fél méter, körülbelül két kilót nyom, lapos testét sötétbarna szőrzet borítja, nyaka nincs, van viszont hódfarka; kacsáéra hasonlító csőre felül kékes, alul rózsaszín vagy tarka foltos, nincs fülkagylója, négy lábán öt-öt úszóhártyás, de karomban végződő ujjat találunk...”

Magyarország - Délvidék

Molnár Tibor

Dr. Kiss Imre, a péterrévei orvos

A szegedi származású Kiss Sándor és Pecze Erzsébet 1885. június 2-án Péterrévén házasodtak össze. A Kiss házaspár negyedik gyermekekeként 1893. október 14-én Péterrévén látta meg a napvilágot Imre.

Az elemi iskolát szülőfalujában végezte. Az 1904/05-ös tanévtől a szegedi m. kir. állami főgimnáziumban folytatta tanulmányait. A gimnáziumot 1912-ben fejezte be jó eredménnyel, és 1912 őszétől a kolozsvári orvostudományi egyetem hallgatója lett.

Impresszum • Adatvédelmi nyilatkozat
        
  • Keresés
  • Főoldal
  • Magyarország
  • Felvidék
  • Délvidék
  • Erdély
  • Hírek
  • Vers
  • Novella
  • Tárca
  • Képzőművészet
  • Portré
  • Szempont
  • Ajánló
  • Versvideó
  • Petőfi200
  • Kamera
  • Olvasókalauz
  • OMG
  • Nyomtatásban
  • Impresszum
  • Adatvédelmi nyilatkozat
Bejelentkezés
Bejelentkezés Facebook-fiókkal
Bejelentkezés Google+ fiókkal
vagy
Elfelejtettem a jelszavam
Bejelentkezve maradok

Még nincs fiókja? Regisztráljon itt!

Regisztrálok