Jóna Dávid

Pató Pál úr meggondolta, meggondolta magát

Mélyen Tisztelt Bíróság! Alulírott Pató Pál ezúton kereseti kérelmet terjesztek elő sérelemdíj megállapítása iránt az évtizedekig sújtó személyemet érintő megbélyegzéssel szemben. Eljött az idő, azt hiszem (bár ebben nem vagyok, sőt nem lehetek biztos), erkölcsi és majdan anyagi rehabilitációm megkezdésére. Akkor, amikor az emberek az ajtófélfára írják azt, hogy „holnap”, amikor tömegek hisznek abban, hogy „az idő mindent megold”, amikor generációk nőnek fel úgy, hogy elképzelések nem valósulnak meg, akkor nem hiszem, hogy helyes eljárás engem megkülönböztetni, pellengérre állítani.

Kincses Krisztina

Miért ez az izgalom? Gyulai Pál és az Írónőink

„…mi történt a kis-nagy kritikussal, ami ekkora indulatba hozta, miért érzi szükségesnek ezt az ügyhöz nem illően öblös rikoltozást. […] Mintha valaki atomágyúval lőne egy csapat szőlőt szemelgető seregély közé. Miért ez az izgalom?” – olvashatjuk Szabó Magda A kritikus kritikája. Gyulai Pál: Írónőink című esszéjében, mely valóban igencsak erős morfondírozásra készteti az olvasót, s egyúttal rögtön fel is teheti a kérdést: mit is követtek el szerencsétlen írni vágyó hölgyeink, hogy a kor nagy ítésze ilyen éles késsel hadonászik feléjük? A kérdésben pedig már rögtön ott is a válasz, írni

Helyőrség

Petőfi Sándor: Nemzeti dal

Éltető József

Védőoltásunk: Petőfi

Van a magyar értelmi és érzelmi univerzumnak egy különös sajátossága: ha valaki – bárki – e két örökösen szintagmába rendeződni óhajtó elemet, hogy Petőfi és forradalom megérinti, az majdnem azonnali hőemelkedéssel jár szellemi környezetében. Ha olyasvalaki teszi ezt, aki a gyanakvó közfigyelem fókuszában áll, nos, az kisebb kockázatot vállal, ha egyszerűen csak darázsfészekbe nyúl.

Ilyés Krisztinka

Petőfi Sándor Fehéregyházán I.

Tavaly novemberben a Helyőrség.ma szerkesztőségi gárdájával mi is útnak indultunk, főként azzal a céllal, hogy felfedezzük, hol járt, illetve hol járhatott utoljára Petőfi Sándor. Meg sem álltunk a fehéregyházi Petőfi Sándor Múzeumig, ahol a Petőfi Művelődési Egyesület elnökével, Szabó Józseffel beszélgettünk mindarról, amit Petőfi utolsó napjairól tudni lehet. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mi vezethet közelebb Petőfi eltűnésének történetéhez.

Szalai Klaudia

„Utálom a bálványt, a valónak hazug mását; aki szeret: megőriz lelki szemeivel.”

Petőfi Sándor korának egyik legfőbb stílusikonja volt. Színes egyéniségének és  korabeli rocksztáröltözetének emlékét számos feljegyzés, valamint festmény őrzi. A magyar lírikusról a fotográfia történetének egyik első képrögzítés-technikai eljárásával készített portréja is van, amely számos információval szolgál nemcsak öltözködéséről, de a dagerrotípia megjelenéséről is. De vajon mikor készült, ki kapta lencsevégre a forradalmár poétát, és hogyan vélekedett Petőfi a fénnyel rajzolt arcmásáról? Legújabb részünkben ezekről lesz szó.

Kincses Krisztina

Melyik szép nő, s melyik jeles író vagy művész ne akarna tetszeni?

„Állásomnál fogva, melynek előnyeivel élni akarok, a színfalak mögé vezetem most az olvasót, oly helyre, hova Thalia papnői még a férj vagy a kedvesnek is alig engedik a belépést.” Bizony, Bulyovszkyné szövevényes története folytatódik, méghozzá ő maga fűzi tovább a szálakat, ezúttal novelláiban, ahol a szépírói szakmai identitás továbbra sem választható szét az említett idealisztikus színésznői képtől.

Kincses Krisztina

„Amaz farsang volt, a zár hamvazó szerda; emez pedig a sovány böjt.”

Bizony, 1830-ban még ilyen nagy mértékű lelkesedés övezte a vízkereszttől húshagyókeddig, a nagyböjt kezdetéig tartó farsangi időszakot, mely egyben a pompázatos bálok korszakát is jelentette. S hogy hol vannak ma a díszes báltermek, az egyenesen Párizsból érkező szebbnél szebb toalettek és az akár hajnalig is vígan muzsikáló zenészek? 

Helyőrség

Mi volt nekem a szerelem?

Szalai Klaudia

Amit a 19. századi magyar nemzeti divatról tudni kell

Mint már többször esett szó róla, Petőfi Sándor korának egyik legfőbb stílusikonja volt. Színes egyénisége és a korabeli rocksztár öltözete mellett azonban a nemzeti divatról sem feledkezett meg. A fennmaradt feljegyzések a lila frakkos összeállításon túl Bocskai-öltönyéről és a híres fehér ingéről is szólnak. De vajon Petőfi Bocskai-ruhában volt-e a nagy napon, s miért hordtak a honvédek kávébarna színű, piros zsinóros atillát? Mi is a „svarcgelb” és volt-e ruházati különbség a honvéd hadsereg régi és új sorozású katonái között? A második részben ennek járunk utána.

Ilyés Krisztinka

Eddig ismeretlen Kölcsey-verset azonosítottak az OSZK-ban

2023 egy különleges és zsúfolt jubileumi évnek számít, hiszen amellett, hogy kétszáz éve született Petőfi Sándor és Madách Imre, Kölcsey Ferenc Hymnus című versének 200. évfordulóját is idén ünnepeljük.

A Himnusz bicentenáriuma most újból reflektorfénybe állította eddig is figyelemre méltó költőnket, akinek verseit és kéziratait az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) őrzi. A nemzeti könyvtár a második világháborút követően tudatosan törekedett a hagyaték megszerzésére, így azóta két jelentős kézirategység van a birtokában: a versek tisztázata, 123 lapnyi szöveg és

Pekár Tibor

Erkel és a Himnusz

Azt mondják a szakértők, hogy a Himnusz verselése szimultán: az időmértékes sorokba belehallatszik a 4/3 és a 3/3 osztású ütemhangsúlyos versdallam is. Ez a megállapítás nagyon szépen hangzik, de csak akkor érvényes igazán, ha a mai átírást elvetve, az eredeti kéziratot tesszük vizsgálatunk tárgyává. Abban ugyanis a névelők mellett mindig egy hiányjel (’) is található, miáltal az „a” – eredetileg „az” – megnyúlik, ami javára válik a trocheusoknak.

Szalai Klaudia

A lila frakkos reformkori rocksztár – Petőfi Sándor öltözködési stílusának nyomában

Petőfi Sándor korának egyik legfőbb stílusikonja is volt. Öltözködéséről számos feljegyzések láttak napvilágot. Legtöbbjük arról tesz tanúbizonyságot, hogy Petőfi rendkívül színes egyéniség volt, kedvenc öltözékében úgy festett, mint egy korabeli rocksztár. A sárga nyakkendővel és sárga mellénnyel megbolondított lila frakkos összeállításról még pályatársai, köztük egykori barátja, Jókai Mór is beszámoltak. Hogy miért adta el mégis a szívének oly kedves lila frakkot? Az első részben öltözködésének fontos üzenetével és a lila frakk mítoszával is foglalkozunk.

Kincses Krisztina

Szemtelen, kacér, párizsi grisette!

A színészkedés sosem volt könnyű mesterség – egy akadályok és ármánykodás övezte világ ez, amelyben főként a megfelelő kapcsolati háló, illetve a jól megválasztott karrierépítési stratégiák határozzák meg, hogy miként és meddig jut el egy színművész. Legalábbis a 19. század színésznői között minden bizonnyal erre a szilárd meggyőződésre alapult a legtöbb életpálya.

Helyőrség

Fiatal szerzők Petőfi-reflexiói

Lövétei Lázár László

Széljegyzetek Arany Jánoshoz

Ha egy költőből tananyag lesz, fönnáll annak a veszélye, hogy a tankönyvek foglyává válik, aminek aztán az lesz a hosszú távú, káros következménye, hogy egy idő után elfogy körülötte a levegő, azaz: unalmassá válik – diákok és tanárok számára egyaránt. Ezért gondoltam arra, hogy megpróbálom kissé „leporolni” Arany János életművét, ha csak tucatnyi Arany-vers erejéig is.

Pál-Lukács Zsófia

Jelmezek és jellemek: Jókai Mór és Petőfi Sándor

„Szobatársam, akivel együtt mentem fel a kollégiumba, már ismerte s rákiáltott: »Jó reggelt, bús magyar!« Ez volt a tréfás gúny neve. Mindenkinek volt. Engemet úgy hittak, hogy »jámbor«. – Nem fogadta a köszöntést, mindig olyan léptekkel járt, mintha távgyalogolna.” (Jókai Mór visszaemlékezése Petőfiről az Írások életemből című műben).

Pál-Lukács Zsófia

A magánélet köréből kikerült szövegek. Petőfi Sándor összes prózai írása és levelezése

„A mai nap reám nézve ünnepélyes nap. Ma – január 1. 1847. – múltam huszonnégy éves s lettem eszerint nagykorúvá. Szokásom volt eddig minden újévben (annyival inkább, minthogy az egyszersmind születésem napja is) az elmúlt esztendőt még egyszer átélni emlékezetben; ma azonban nemcsak a legközelebbi évet gondoltam vissza, hanem egész életemet s különösen írói pályámat” – olvashatjuk Petőfi feljegyzését a Petőfi Sándor összes prózai műve és levelezése című kötetben.

Acsai Roland

Cserebogár

Itt születtem én is, eme tájon,
egy sok évvel ezelőtti nyáron.
Az Alföldön, Duna s Tisza között,
s rohangáltam, mint egy kutyakölyök,
ha pattanó gumilabdát talál.
„Cserebogár, sárga cserebogár…”

Pál-Lukács Zsófia

A Petőfi-életrajz fehér foltjai

Éppen ezek az őszi napok, az 1847. október 31. és november 3. közötti időszak a Petőfi-életrajz fehér foltjai, olyan üres helyek, amelyekről semmiféle ismeretünk sincs. Osztovits Szabolcs „Sors! Nyiss nekem tért” – Petőfi Sándor életének krónikája című könyvével most szimbolikusan az életrajzzal kapcsolatos ismereteink jellegére szeretnénk irányítani a figyelmet. Hol vannak a Petőfi Sándor életével és szerepvállalásával kapcsolatos tudásunk fehér foltjai?

Pál-Lukács Zsófia

Nem ért engem a világ. Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete.

A Petőfi 200 bicentenáriumhoz kapcsolódó könyvsorozat nyolc kötetének bemutatását a méltó tisztelgés megkezdésekor szimbolikusan Margócsy István Petőfi Sándor emlékezete című könyvével indítottuk, az életműre való emlékezés formáit, lehetőségeit taglalva. A megemlékezések időszakában különösen fontos összegezni mindazt a tudást, ami Petőfi Sándor szerepvállalásaihoz kötődik, különös tekintettel erre a többes szám által is jól kiemelt többletre, ami egyszerre utal Petőfi költői, politikai és színészi karrierjére. Irodalmi és kulturális emlékezetünk gazdagsága ebből a sokoldalúságból fakad.

Pál-Lukács Zsófia

„Égi kéz lövelt beléje / lángokat” – recenzió

Petőfi élettörténetének hasonlóan provokatív, olykor szélsőséges megítéléséből éppúgy nem volt hiány az elmúlt 170 esztendőben, mint közhelyekig ismételt értékeléséből (az utóbbiból volt több), ami azt jelenti, hogy szuperlatívuszokban beszélünk róla ma is: ő a legismertebb magyar költő, a legtehetségesebb géniusz, a legnagyobb forradalmár, akinek hatásköre már életében túllépte az irodalom színterét. Így idén és 2023-ban, a költő születésének 200. évfordulójának ünneplésekor nemcsak az irodalmi szerepvállalására helyeződik kiemelt figyelem, hanem a kulturális emlékezet szempontjából is