Mégsem
vasárnap, 08:59
Radnai István | A pokol tornácán és más versek
vasárnap, 08:50
Szabay Boglárka | Tisztítótűz
vasárnap, 08:43
Ollé Tamás | Visszatér a múlt, mint a bumeráng
szombat, 16:24
Helyőrség | A Magyar Kultúra magazin bemutatkozása az OSZK-ban
szombat, 11:04
Juhász Kristóf | Fehér királynők
szombat, 10:56
Rácz Norbert Zsolt | A lét mibenlétéről
szombat, 10:49
Szilágyi Ferenc Hubart | Alternatívák és más versek
péntek, 14:28
Demeter Szilárd | Műveljük kertjeinket!
péntek, 09:03
Helyőrség | Petőfi Sándor: A Dunán (Bánki Beni előadásában)
péntek, 08:32
Büky László | (Szép)irodalmi hangyák
csütörtök, 13:15
Kincses Krisztina | Mezey Katalin 80. születésnapja a Benczúr-házban
csütörtök, 08:28
Jóna Dávid | Kék madár
csütörtök, 08:22
Fülöp Antal | Munkács bevétele
szerda, 13:37
Helyőrség | Új Petri-kötet a láthatáron
szerda, 09:19
Klemm József | Ha egyszer…
Teljes lista
  • Magyarország
  • Felvidék
  • Délvidék
  • Erdély
  • 2023. június 4., Bulcsú
  • Hírek
  • Vers
  • Novella
  • Tárca
  • Képzőművészet
  • Portré
  • Szempont
  • Ajánló
  • Versvideó
  • Petőfi200
  • Kamera
  • Olvasókalauz
  • OMG
  • Nyomtatásban
Magyarország - Novella

Szabay Boglárka

Tisztítótűz

Álltunk a téren, mint egy hadsereg, mint a halálra ítéltek hadserege. Előző életeink alapján kiválasztották a legelvetemültebb személyeket, paradicsomszagú lével lefújták őket. Mintha azok örültek is volna, hogy frissítőt kapnak a hamuval takart testükre. Tudták, hogy itt úgysem lehet enni. Az illat valami szépre emlékeztetett mindannyiunkat.

Magyarország - Novella

Nádasi Krisztina

A második

Szeptember nyolcadika van. Anna ma lenne tizennégy. Hosszú, szőke haja lenne, mint nekem, gyakorlott mozdulattal fogná össze lófarokba, az egész copfon végigsimítva húzná a mellkasára, idegesen készülődne a gimibe, pufogva, hogy miért nem keltettem fel, magára mérgesen, miért nézett a legjobb barátnőjével éjfélig filmet.

Magyarország - Novella

Ajlik Csenge

Felalá

Egy sámlin ül a nappaliban. Azon, amin faragott kis mókusok vannak. Még a fiának vette, amikor kicsi volt, de nem tetszett neki. Ha ránézett, azonnal sírni kezdett. Onnantól kezdve csak az anyja használta. Mindig ezen ült, hogy alacsonyabban lehessen, közel a szőnyeghez, ahol a fia járni tanult, és ahol fakockákból építkezett. Ahol kimondta a legelső szavakat.

Magyarország - Novella

Zsigmond Melinda

Hasadásos józanállapot

Amikor megláttam a márványba vésett feliratot, majdnem elröhögtem magam, de azért visszafogtam, elvégre most előtted állok, illetve fölötted, vagy inkább rajtad, épp a gyomrod tájékán. Habár neked már nincs is gyomrod. Mikor is haltál meg? Igen, annak már három éve. Emlékszel, milyen sokat jártunk ide?

Magyarország - Novella

Gáspár Ferenc

A kútból

Tizenegyen állták körben a kutat és néztek bele, lefelé. Odalentről a barna hajú ifjú viszont felfelé bámult. Senki sem szólt egy szót sem, csak a szél hangja hallatszott, mintha üvegszilánkokat rezegtetne a sivatagban. És csupán nekem tűnt fel, hogy egyvalaki betonból készült kútgyűrűket látott, betonkávát.

Magyarország - Novella

Fiala Ilona

Miért, vajon miért?

Aggaszt engem ez a Jolán. Már másfél éve, hogy Józsija meghalt, és még mindig gyászolja. Pedig nem érdemli meg, nem volt jó férje. Vagy talán éppen ezt gyászolná? Nem is a férjét, hanem saját magát? Gyászolja a bánattal, megbántással teli életét? Vigasztalnom kell őt. Engem is ő vigasztalt, amikor szegény Lacim elköltözött a túlvilágra. De én nem siránkoztam évekig.

Magyarország - Novella

Kertész Dávid

Múltkor

Régen nem volt ilyen meleg ősz. Az emberek nagy része nem is emlékezett rá. Nem tűnt még olyan távolinak, mikor Kopernikusz arról akarta meggyőzni, hogy minden évvel egyre hidegebb lesz a Föld, és az 1492-es volt az elkövetkező idők legmelegebb nyara. Több jégkorszakot megélt ahhoz, hogy ezt komolyan vegye. A legutóbbit például ő okozta.

Magyarország - Novella

Farkas Arnold Levente

A piros pizsamás nő

Persze hogy mire gondol a nő, azt ritkán lehet sejteni pontosan. Mert a nő gondolhat bármire. Arab teára az északi sarkon. Sámson sírjára a kánai menyegzőn. Párizsi hajnalra egy firenzei éjszakán. Mert olyan a nőben a gondolat, mint a dzsesszben a szaxofon, nyugtalanító. A nő tehát felébredt. A nő. Hívhatnánk Jolánnak, Amálnak vagy Matildnak, de valahogy egyik név sem passzol a pizsamájához.

Magyarország - Novella

Szabó-Biró Brigitta

Asszonytörvény

Amikor a szilva lehull, akkorra jól meg van érve, jó lesz a cefrébe, de amelyik penészes, azt ott kell hagyni. Egy műanyaghordóban bedögleszti a gyümölcsöt. Többféle szilvát tesz bele, hidegben tartja, míg összegyűjtögeti, s csak akkor teszi ki a napra, amikor megtelt a hordó, hogy ezután induljon be az erjedése.

Magyarország - Novella

Toldi Anna

A teherautós hölgy

Ködös, kék színű hajnal ülte meg a hegyi főutat. Magas fenyők kísérték mindkét oldalán Linát, ahogy kék melegítőben futott. A nyári reggel ellenére halvány párafelhőt lihegett, mely elolvadt a nyirkos erdő levegőjében. Hűvös volt az idő, még a nap sem kelt fel, azonban a fiatal nő már három kilométert is maga mögött hagyott. Felkötött barna haja vadul csapkodta a vállait, ahogy küzdött a távolsággal.

Magyarország - Novella

Boldogh Dezső

Hőfok – A 21. század vége II.

A század vége felé normalizálódik a helyzet, az emberiség kicsit magára eszmél. A katasztrófák után meglepően hamar helyreáll a rend, de az addigi atavisztikus életritmus teljesen megváltozik, a lokális atomrobbanások genetikai hatásai révén a túlzottan üzleti irányba fordult világszemlélet 180 fokos fordulatot vesz. A gazdasági profithajszolás emléke is eltűnik, a Föld lakói hirtelen rájönnek, hogy a természet magától is terem, és mindenkit eltart, a mohóság, valamint az addigi hivatalok, meg az egymást ellenőrző és csesztető polgári foglalkozások teljesen fölöslegessé válnak.

Magyarország - Novella

Pintea László

A csapda

Elhanyagolt gyümölcsöst örököltem atyai nagybátyámtól; barátom tanácsára határoztam el, hogy valamikor a közeljövőben felkeresem a dombhajlatra kapaszkodó telket. Néhány hét múlva, lassan kúszó árnyak szemlélése közben döntöttem el, hogy másnap utazom. Kakasszóra ébredtem, bőségesen reggeliztem, vidám szavakkal búcsúztam a szomszédos ház előtt kapálgató öregasszonytól; emlékek között kutatva indultam.

Magyarország - Novella

Fiala Ilona

Barátnők

Éva és Mari régebben ugyanazon a munkahelyen dolgoztak. Eléggé eltérő a jellemük, mégis gyorsan összebarátkoztak, a közös munkának köszönhetően. Mari később munkahelyet változtatott, de továbbra is kapcsolatban maradtak. Leginkább telefonon keresték egymást, de olykor egy kávézóba is beültek, névnap és születésnap alkalmából pedig együtt ebédeltek valamelyik vendéglőben. Most már mindketten nyugdíjasok. Egyiküknek sincs családja, így aztán jólesik időnként találkozni, cseverészni egy kicsit, habár Mari már-már terhesnek tartja barátnője bogarait.

Magyarország - Novella

Kas Kriszta

Beolvasó

A szeretetszkenner kíméletlen őszinteséggel tárta az emberek elé ingyen és bérmentve a valóságot. Volt olyan, aki valóban betegen jött az SZTK-ba, de a szereretszkenner úgy beolvasott neki, hogy inkább eloldalgott, és öngyógyításba kezdett. Egyszer Kiss Jolán hallotta, amint hajnalban Molnár igazgató úrnak is megmondta a magáét.

Magyarország - Novella

Némethy Alexandra

Danse Macabre

Máté tehát fél órával később itt ül ezzel a modellszépségű nővel Budapest legmenőbb éttermében. Mellettük a sötéten hömpölygő Duna szívja magába a város fénypontjait. Mátét jelenleg a vele szemben ülő tünemény érdekli. Figyeli, ahogy vérvörös ajkaival csacsog, öntudatlanul végigsimít vörös körmeivel a haján. Máté nem szereti a hosszú műkörmöket, de a gondolatra, hogy az est alakulásától függően akár a hátába is mélyedhet az örömtől, feléled a vágya. Ez a nő egy valóságos szirén.

Magyarország - Novella

Szabó-Biró Brigitta

Le Voyeur

A faluban egyszer az a pletyka kapott szárnyra, hogy valaki leskelődik a házaknál esténként, bekukucskál az ablakokon, s időnként be is kopogtat rajtuk. Csak suttogásokat és feltételezéseket lehetett hallani. Nálunk is járt, meg nálunk is. Még abban sem voltak biztosak, hogy férfi-e vagy nő. Volt, aki azt állította, hogy nem is ember. Hogy csak teliholdkor jár. Volt, aki megesküdött volna, hogy ruha nélkül, ádámkosztümben látta. Abban viszont egyetértettek, hogy gyorsan tud futni, mert még senki sem érte utol, és még senkinek a kutyája sem.

Magyarország - Novella

Ajlik Csenge

Itt a piros

Ádám végigmormogta a mise záróakkordját, miközben a templomi pad alatt e-mailekre válaszolgatott. Dopaminra éhezve cikázott az alkalmazások között, világító ablakok nyíltak meg és tűntek el előtte. Unatkozott. A szentlélek most sem jött el hozzá, Isten pedig ezen az estén is néma volt. Ettől függetlenül minden vasárnap ellátogatott a templomba. Minden alkalommal elismételte, hogy én vétkem, én vétkem (ezt természetesen háromszor, miközben a mellét verte), meghallgatta a misét, de azt is csak úgy, mintha egy prezentációt hallgatna az irodában.

Magyarország - Novella

Lőrincz P. Gabriella

Szobor

Tízévesen kezdtem változni, azaz már harmincöt éve. Láttam szoborembereket, de ők csak megjátszották magukat. Némelyik aprót akart, mások kihallgatták a járókelőket, szándék volt mögöttük, ezért nem is bírták sokáig. Anyám viccesnek gondolta, amikor először nem mozdultam meg. Fél órán át rimánkodott nekem, ígért fagyit, édességet, csak hagyjam abba, amikor egy órán keresztül nem mozdultam, aztán otthagyott, azt mondta, bolond vagy te, fiam!

Magyarország - Novella

Farkas Arnold Levente

A próféta

Eczetfalvy Jónás csikket dob a tűzbe azon a szigeten, ami kizárólag gondolatban és esetleg a Facebookon létezik. Eczetfalvy Jónás bajban van ezekkel a nem magyar szavakkal. Eczetfalvy Jónás az elgondolt és az el nem gondolt gondolatokkal is bajban van azon a szigeten, ahol a face arcot jelent, a book könyvet, az on pedig az off ellentéte. Eczetfalvy Jónás tétova és bizonytalan, mint az a földrajztanár azon a szigeten, aki gondolatban már majdnem megosztotta a Facebookon azt a posztot, amin a premontrei templom előtt Nagyváradon egy tétova és bizonytalan, prófétaszakállú költő egy fekete-fehér szerzetessel időből-térből kimered, a kép alatt szöveg, egyetlen szó, hiábavalóság.

Magyarország - Novella

Gerencsér Anna

Hét és fél gramm arany

A nő aprót bólintott, és még mindig nem nézett Áron szemébe. Az öreg letette a zsebórát és a parányi csavarhúzót, és türelmesen várt.

– Ékszert is, ugye? Egy nyakláncot hoztam eladni.

Magyarország - Novella

Cristian Blanka

Ördögnyargalás a Hargitán

Ködös őszi reggel volt. Őkegyelme, a magasságos Hargita térdre kényszerítette lábai előtt a ködöt, és már harmadik napja nem eresztette onnét.

Megelégelvén ezt, az ördög gondolt egyet s felnyargalt a Hargita lábához, a Lina-kanyarig, hogy hadd lám, hol, mi merre hány méter, mert egyrészt onnét szépen be lehetett látni Csíkszeredára, hogy mi a helyzet, s másrészt, amikor az Atyaúristen béosztá Csíkba szolgálatra, arról nem volt szó, hogy köd köd hátán leszen, s a lajbit es bé kell gombolni.

Magyarország - Novella

Péter Beáta

Az ajándék

Aztán az asszony is enni kezdett, megszokta már, hogy az ura nem válaszol.

– Mond meg anyádnak, hogy holnap hajnalban – mondta a fiúnak a férfi.

– Édesanyám, édesapám azt mondta, hogy holnap hajnalban – adta tovább a legényke. 

– Készítse ki a barna posztót – fordult ismét a fiúhoz az apa.

Magyarország - Novella

M. Berta Enikő

Határtalan türelem

Emma lehunyja az alváshiánytól égő szemét. Jóleső érzés, most csak a gondolatok fájnak. Mamába kellene fojtania a szót, és túlesni a vallomáson, de megkísérti a halogatás kényelme. Miért nincsen törvénybe iktatva, hogy tilos rossz hírt közölni idős emberekkel?

Magyarország - Novella

Némethy Alexandra

Ördöglakat

Lakatos Palit egész Nemeszsákvég ismerte. Kiváló mesterember hírében állt, ő készítette a legpontosabb, legmívesebb lakatokat.

– Egyszer még a királyi kincstárhoz is elhívták! – dicsekedett Rozi néni a sarokban álló kerek asztalka mellől a kis boltban várakozó vendégnek, mintha bizony az egész falu dicsősége lenne.

Magyarország - Novella

Szilágyi-Nagy Ildikó

Bögrés karácsony

Úgy tűnik, hónapok óta ősz van, és mindig az lesz, hónapok óta lábadozom, és örökké tart. Pedig, ahogy a közhely mondja, csak a változás örök. Félrehúzom a függönyt, közel kell hajolnom az ablakhoz, hogy lássam a kinti homályban, milyen az idő ma, jelentkeznek-e újabb sárga levelek a meggyfán, és kései virágok a rózsabokrokon.

Magyarország - Novella

Darvas Petra

Jókai sárkánya

Mór legutóbb harminckét éve látta az Arany Sas Fogadót. Ahogyan a hosszúkás, kétszintes épület előtt állt, és csurgott le kalapjáról az eső, felidézte magában azt a csípős szerda hajnali órát, amikor kabátjában lapult a véglegesített Tizenkét pont. Zsebébe nyúlt, és összemorzsolta ujjaival a bélést, mintha még mindig ott lenne az a vastag papiros.

Magyarország - Novella

Nádasi Krisztina

Robbanás

Kajumba odapisszegett Mputunak.

– Itt van egy alagút. El sem hiszem, hogy nem őrzik.

Kajumba még egyszer kidugta a fejét a Glencore feliratú konténer mögül, és végignézett a kobaltbányán. A külszíni fejtők odébb voltak – a két fiatal fiú hallotta a kincsvadászok csákányainak pengését a sziklán. Kajumba nem akart hozzájuk csatlakozni.

Magyarország - Novella

Fráter Zsuzsanna

Tűsarok

Nyelek egyet, a szoknyámra pillantok. Feszes, ránctalan, még nem gyűrődött össze, pedig kényes anyag. Ő követi a tekintetem, az ölemre pillant, majd feljebb, végül megállapodik a dekoltázsomon. A tenyerem izzad, meleg van, hiába a légkondi. A kezem lopva a szoknyámba törlöm, nem érdekel, foltot hagy-e, közben kissé lejjebb igazítom, így már a térdemet takarja.

Magyarország - Novella

Jánoki-Kis Viktória

És mégis kék

– Ugyan, doktor úr. Tudom, hogy nem sértődős fajta. Szóval hetvenszer száznyolcvanas fekvő vászonra fogom föltenni, előbb a hátteret kékkel, lazúrosan, megcsorgatva, aztán jöhet a sárga, a barna és a többi szín. ­Már a címét is kitaláltam: És mégis kék. – A doki úgy néz rám, mint aki azt várja, nyögjem már ki végre, mit akarok. – Igazából, azt hiszem, én készen állok arra, hogy hazamenjek.

Magyarország - Novella

Rimóczi László

Csontritkulás

Reflexből képes perspektívában látni, legalább annyira, mint nagy totálnál az eget a földdel egyenlővé tenni, Photoshop nélkül. Manapság a természetes közegükben lekapott fotótémák ragadják meg: őszi falevél a pocsolyában. Lekapja. Galamb csipeget a talajon. Lekapja. Különleges lószar vidéki földúton. Hát, lekapja. Érdekes arcú öreg dobozból sörözik a Blahán a kikapcsolt szökőkút mellett. Azt is le. Idegen nő kanállal. Lekapja.

Magyarország - Novella

Demeter Adél-Hajnalka

Jól jönne már

Csattog a fejsze, éjjel vágja a fát ebben a kicsi faluban. Átterjed a hang a falakon, megszaggatja az ágyban alvó házasok testmeleg takaróját. Becsúszik a keblek közé, átsuhan a férj arcába vésődő kéznyomon. Újra odacsap, áttolja magát a nyári konyha ajtaján, feltűri a szőnyeget, s földnek vágja a szilánkosra zúzódó ócska üveget. Szerteszét gurul a csend – apró, pislákoló, hangtalan zaj. Sebaj, csak egy borkány – egy a sok közül; ajándékba adják egymásnak az asszonyok. Lesz még amit elővenni, s körbeülni az asztalt. Jól sikerült. Jobb, mint a tavalyi. Megérte. Jóízű.

Magyarország - Novella

Kudelász Nóbel

A játszótér

Az apa úgy látta, hogy a gyermek unja magát, hiszen mi más okból piszkálná az orrát, rágná a körmét, verné a fejét a falba, valahányszor magára marad tennivalók vagy program nélkül. Korábban magával vitte egy-egy utazásra, hogy lassan megismerje, mi hány méter az univerzumban, de a gyerek nem figyelt oda a magyarázatokra, sose kérdezett, ha meg ő érdeklődött, választ nem kapott.

Impresszum • Adatvédelmi nyilatkozat
        
  • Keresés
  • Főoldal
  • Magyarország
  • Felvidék
  • Délvidék
  • Erdély
  • Hírek
  • Vers
  • Novella
  • Tárca
  • Képzőművészet
  • Portré
  • Szempont
  • Ajánló
  • Versvideó
  • Petőfi200
  • Kamera
  • Olvasókalauz
  • OMG
  • Nyomtatásban
  • Impresszum
  • Adatvédelmi nyilatkozat
Bejelentkezés
Bejelentkezés Facebook-fiókkal
Bejelentkezés Google+ fiókkal
vagy
Elfelejtettem a jelszavam
Bejelentkezve maradok

Még nincs fiókja? Regisztráljon itt!

Regisztrálok