Fiala Ilona

Hermina

– Olyan régen találkoztunk, üljünk be valahova egy csésze kávéra, annyi kávézó van errefelé, mintha csak ránk várnának – folytatja Hermina a szöveget, amelyet azzal kezdett, hogy áradozott rég nem látott kolléganője, majdnem azt is mondhatnánk, barátnője frizurájáról, öltözékéről, cipőjéről, táskájáról.

Rimóczi László

Nálam feketepont-rendszer van (● avagy napló egy naplóról ●)

Naponta megkérdezem magamtól: mi történt a világgal, mi történik folyamatosan, már egy jó ideje, de még az én fényesre erodálódott elmém sem tudja a választ, pedig keresi, hidd el, nagyon matat utána. Lehet, hogy azért nem megragadható a válasz, mert a világ önmagában egy megállíthatatlan borzalomtörténés.

Fehér Enikő

Apácapletyka

Megint kilopta a kis Jézust a jászolból. Tavaly is, vagyis tavaly csak megpróbálta a Fáni néni, azt dünnyögte, gyere, Petike, ne sírjál már annyit. Petike az unokaöccse, öltönyös ügyvéd, néha meglátogatja ezt a roskatag öreget. Persze hiába jön, a Fáni tiszta demens már, gyakran azt sem tudja, hol van, mit csinál.

Szente Anita

Igen

Itt valami nem stimmel. Habzik. Furcsa szaga van. Talán romlott volt a hús? Nem értem. Komolyan mondom, hogy nem értem. Kezdjünk mindent az elején. Elképzelhetőnek tartom, hogy kislánykoromban a fütyis babát nem én kértem, hanem kaptam. Ajándékba. Komoly célból. Mielőbbi rálátás. Látás, de mire? Hogy én más vagyok, mint ő, s nem azért pisilek ülve, mert úgy kényelmes?

Uramisten, a só kimaradt!

Veres Tamásné Kiss Katalin

Akinek nótája nincsen

A fiú az osztálytársaival ment haza az iskolából, amikor észrevette, hogy az apja megint részegen alszik a padon. Úgy tett, mintha észre sem venné, olyan volt, mint egy ottfelejtett csomag.

Novák Valentin

Dr. Rotács bárszekrénye

Hosszú, szürke ballon suhant a lakótelep télnyalta fái között. A ballon kopottas, barna aktatáskát szorított a hóna alá, s a ballon nyakán túl egy dekk eregetett füstjeleket az égre. A füstpárnák tetején károgó csapat várta, hogy kiteljék az idő.

Paládi Zsolt

A tiszta félsz kritikája

Engedjék meg, hogy egy rendkívül érdekes és felettébb érdekfeszítő előadást tartsak arról a tárgyról, ami számomra a legkedvesebb: magamról. Választásom tárgya talán meglepő lehet azok számára, akik nem ismernek, de hiába emelnék ki másikat, csak a hiúságok hiúságát szaporítanám. Korunk a műveletlenség eldorádója, a tudatlanság Mount Everestje, a korszellem pedig a hülyeség finoman lepárolt kvintesszenciája, amit élvezettel kortyolunk – fenékig. Beszéljek talán Baráthosi Balogh Benedekről, aki hiába utazta be a világ minden szegletét, s hiába írta le őket hatalmas életművében, a kutya se tudja róla, hogy kicsoda? 

Hazai András

Midlife Crisis

Félek, hogy rákos leszek. Nem tartozom semmilyen rizikócsoportba, nem volt daganat a családban, nem dohányzom. Nem ezért félek tőle, hanem mert kibaszottul ijesztő, rémes dolog rákosnak lenni. Sokszor végiggondoltam, milyen lehet hitetlenkedve meghallgatni a diagnózist, aztán végigasszisztálni, ahogy a testem felzabálja önmagát.

Pál-Lukács Zsófia

„Isten nem egy utópiát kergettet velem” – beszélgetés Böjte Csaba ferences rendi szerzetessel

Vegyük észre, hogy nemcsak egy kinti világ van, hanem van bennem is egy világ – ilyen gondolatokkal szólít meg bennünket a húsvét időszakában Böjte Csaba OFM, aki a világjárvány idején tapasztalt nehézségek során arra ösztönöz, hogy gondoljuk újra életünket és váljunk Isten ajándékaivá.

Pál-Lukács Zsófia

Az utolsó angyal - húsvéti gondolatok

Kicsit mást jelent most a hazatérés, mint amit mondjuk ezelőtt egy évvel jelentett. Akkor más volt még minden, noha visszagondolva számunkra már elkezdődött a pusztulás. Barátaink, akik az otthoni élet fogódzói voltak, nem hívtak az időről időre megszervezett közös találkozásra, ahol halk fények közepette ültünk az asztalnál és képtelen életeinkről, kicsit mindig valósággá vált álmainkról, múltunkról vagy egyszerűen csak a hétköznapi bürokrácia történeteiről anekdotáztunk.

Molnár Vilmos

Virág

Virágvasárnap után egy nappal virágüzlet nyílt a Virág utcában. A vásárlók csak később értesültek, hogy a tulajdonost is Virágnak hívják.

Volt, aki vigyorgott: jó reklám, ötletes a pasas. Volt, aki fanyalgott: ilyen ócska trükkel akarja érdekessé tenni boltját az ipse? Volt, aki csak vonta a vállát: s akkor mi van?

Vöröskéry Dóra

Állatkerti egypercesek

– Azt nézd, anya! Mekkora fogai vannak! – kapaszkodott anyja kezébe Klára Lujza.

– Látom, kicsim.

– És nézd azt a másikat! Foltokban kopasz. Valami bőrbetegsége van? – araszolt közelebb a kislány a kifutó üvegfalához.

– Nem tudom, kicsim – csámcsogta anyja.

Szilágyi-Nagy Ildikó

Nándi Bácsi ott van a szeren

Az asszonyok rózsafüzéréből először könyörgő ima szállt, mert csak Istenben látták a kiutat a szorult helyzetből, de aztán határozottabban adtak hangot kívánságuknak, amikor a közvetlen megoldásra rátaláltak:

– Nándi bácsi, dobja már le neki a malacot!

Juhász Kristóf

A tökéletes képek bukása, avagy hogyan lett megint a semmiből valami

Történt egyszer, hogy mindenki képes volt már tökéletes képeket készíteni a tömegméretekben gyártott, digitális szórakoztatóelektronikai cikkével, okostelefonjával, okosórájával, okosszemüvegével. Az ételfotót okostányérral, az italfotót okospohárral, a természetfotót okosfával készítették, a portrét és aktot meg okostükörrel. Ha valaki a saját belsőségeit akarta fotózni, hipp-hopp, lenyelt egy C-vitaminos okos nanokamerát. Ezt mondjuk kicsit kínos volt megkeresni, mikor kijött, de aztán készültek ebből is olcsó, egyszer használatos változatok, és azok is éppolyan gazdag felbontású bélfotókat készítettek, mint a

Szondy-Adorján György

A démon egyik élete

Szörnyű álom valóságára ébredt a szolgálatos démon. Hogy ő köznapi. És ló. És most ügetve húzza a szánkót, amin kacagó gyermekek ülnek, míg nyakában kis kolomp csilingel. Nehogy már sárga is lennék, uzsedáré, uzsedom, gondolta magában. Én erős férfiakba meg a végzet gyönyörű asszonyaiba szállok általában. És akibe én szállok, annak egyenes az útja a végzetig. És így tarják majd számon: a szent őrült, a megszállott. Vagy egyszerűen csak odadobják neki az én nevem. Mit keresek itt, egy sárga csikóban, apró és gyönge embereket vinni, csilingelni téli utak hosszán… Mégis ott volt. A sárga csikóban. 

Vass Veronika

Fapapucs

Mulatságos volt és szemet gyönyörködtető, ahogy a kicsi színésznő kijátszotta magát a mások számára talán kivédhetetlen kellemetlenségből. Noha mellékszereplő volt, mégis nagy tapsot ajándékozott neki a közönség.

Farkas Arnold Levente

Az örökkévalóság mosolya

Pócsmegyer, húsz március tizenhét, kedd. A férfi nem törődik azzal, hogy naplót ír. Nagyon gyakran úgy folytatódnak a férfival kezdődő mondatok, hogy feladja. A férfi szokott hibázni, időnként felcseréli a kezdetet a folytatással. Megfigyeltétek, mennyi hasonlóság van az én születésem és Sámson születése között, kérdezte Jézus a bolt előtt. Ezt az egész koronavírust a gyógyszergyárak találták ki, mondta Laci. Gyula azt írta, gyülekezzünk az udvaron. Mindenki fél, élni akar és hazudik.

Szombati Gréta

Rablás

November végén egyedül buszoztam a nagyváros felé. Az utóbbi években egészen megszoktam, egy ideje már nem kap el az idegesség, hogyha ismerős nélkül kell utaznom valahová. Kellemes nyugalma van az üldögélésnek. Mint két történés köztes ideje, ami ürügyet ad arra, hogy megállj, és egy óráig ne tegyél semmi fontosat. Bizalommal vagyok a sofőr iránt, és olyannak látom, mint egy felnőttet a gyerekek között. Hogyha bántani akarnak, neki kiáltok, ha zavargás történik, ő majd rendet tesz.

Lázár Emese

Tárcák

Van, aki nokedlivel, van, aki virslivel, van, aki füstölt kolbásszal és van, aki szűzen szereti. Istene a jóféle piros paprika. Dukál melléje karéj friss kenyér és házi savanyúság, lett légyen az uborka, paprika, cékla, káposzta vagy csalamádé. Kezdő szakácsoknak is ajánlott, mert eme egyszerű, de fenséges étek nem követel különösebb gasztronómiai bravúrokat. Nálunk, székelyeknél pityókatokány néven dicsérik, de ha az anya(nyelv)országban vagyunk, jó, ha eme tájnyelvi megnevezés helyett krumplipaprikásként dicsérjük. Lényeg, hogy semmiképp, egyetlen évszakban, egyetlen napon se vessük meg...

Juhász Kristóf

A titkos varázsló

De a legeslegtitkosabb varázsló, akit ismerek a világon, az bizony Ogir, a csodatévő dobos. Nem tudom, gyerekek, láttatok-e már igazi dobost? Persze az igazi dobost nem kell látni, hallani is elég. A dobos, tudjátok, olyasvalaki, aki ritmusokban és ütemekben él. Ezek sokfélék lehetnek, de a legkedvesebb ritmusok és ütemek mindig azok, amik úgy kopognak, konganak, dönögnek, katakolnak, ahogyan a teremtett világ forog. Bumm-bumm, jön a tél! Csitt-csatt, jön a tavasz! Tikití-takatá, jön a nyár! Kipikopi-kippkopp, jön az ősz! Rattata-kattata, fordulnak a csillagok! Dönndörö-dömmdömm, perdülnek a bolygók! Bimm, hajnal, bumm, reggel, csitt, dél, csatt, délután, csörr, este, csett, éjszaka.

Rozványi Dávid

Kávémesék – a gyűlölet erdeje

A fiú gyűlölte az anyját, majdnem annyira, mint az őt körülvevő világot: a házat a forrás mentében, az erdőt, a várost a hegyek között, amely nem fogadta be…

Valamikor minden más volt: kettesben éltek az erdő mélyén, távol mindenkitől. Nem járt arra senki, s aki mégis arra vetődött, nem vetette meg őket, hogy apa nélkül élnek.

Lajtos Nóra

Koldustenyér

Koszos kendője az álla alatt megkötve. Látszik, hogy fázik a feje. Hiába: az őszi reggelek most már csípősek. Isten tudja, hány pulóver és szoknya van rajta. A kardigánján elöl óriás lyuk tátong, papucsban toporog az esőben. Körmeit feketére festette az Isten, aprócska tenyerére útvesztőket rajzolt az idő. Amikor leguggol, egy ócska ruhakupac. Már szaga van.

L. Takács Bálint

Egy bolygó méretű szörny felzabál minket

Az egész akkor kezdődött, amikor a Duna vize elapadt, mert nem tudott átfolyni a Pest méretű szemétszigeten. Nem ez volt az első vízi út, ami járhatatlanná vált, már a Temzénél is hasonló probléma adódott, sőt egyre többen aggódtak, hogy az Amazonas is eltűnik a térképről, mert már több benne a szemét, mint a hal.

Pozsonyi Ádám

Az ember, aki nem kap ötösöket

A folyosón egy idő óta megszűnt a mozgás, csak valami távoli beszélgetés zaja hallatszik ki az egyik bezárt ajtó mögül.

Egy férfi odaszól a mellette ülőnek.

– Gyakran látom itt. Mi a baja?

– Semmi.

Fehér Csenge

A lyuk

A habzó mocsáron keresztül érkezett, úgy húzta a testét maga után, mint egy folyton elakadó, rossz kordét, a koravén arcán meg a nyári délutánok kiábrándultsága. Azt mondták, alig lehet vagy tizenhat, ugyan, mondtam, nézzétek meg már a fogait, a nagy, sárga, rothadó csontokat, ha ló lenne, nem adnék neki egy évet se, eszi ezt már a kor meg a nyavalya egészen.

Izer Janka

A zarándok

Fehérre meszelt templom fogadott, Árpád-kori, kicsit más, mint amilyennek a képeken látszott. Mellette szabad tér, tető alatt kőoltár, ambó. Három széles padsor félkörben. A középső mögött kis faépítmény, nyilván a világosításnak, hangtechnikának. Kell is, hiszen a zarándokoknak misét, a helyieknek falunapot tartanak itt. A fák között ápolt, rövidre nyírt gyep, hátrébb sás, patak, fahíd vezet át rajta a rengetegbe. Nem csoda, hogy öt falu tartja magáénak, tökéletes itt. Körbejártam mindent.

Lázár Emese

Egy szín: kék

Kint éjkék. „Lehunyja kék szemét az ég.” Bent kék fény. Kéken száll a füstkék. Kék kandallóban kéken lángol. Kék padlón kék szőnyeg. Bársonyszéken bársonykék. Kékhuzat. Átjár a házon. Kék polcon kék könyv. Kék szekrényben kék ruhák. Kék kabát. Kék nadrág, farmerkék. Kékfestő szoknya, kékfestő kötény. Kék pamlagon kék paplan. „Az ágy közös, a párna nem.” Kék kráter. „Kék kísértet les ott éjjel.”

Szilágyi-Nagy Ildikó

Cipők

A temérdek cipő az előtérben nem volt jó helyen, vagyis a helyiség nem volt jó helyen ahhoz, hogy ennyi cipőt elbírjon. Az apró előszobából nyílt minden a házban, így a cipők talpáról lepergő sár, szalma és gyommagvak, melyek először nedves, földszagú masszát képeztek, majd a padlófűtés hatására törékenyre száradtak, ráragadtak a papucsok talpára, és minden szobában egyenletesen oszlottak el.

Lázár Emese

Rántott hús, te ellenállhatatlan tömeggyilkos

Ágoston Szász Katalin

A szépség szomorúságáról és a szomorúság szépségéről

Nem tudom már pontosan visszaidézni, mikor és hogyan kapcsolódott össze végérvényesen a fejemben a kettő. Először talán a megejtő jelző kezdte egybefonni őket. Mert a megejtő nemcsak a bájos, szeretetre méltó, kedvesen vonzó jelentéssel bír, hanem magába foglalja a megható, megindító, szívszorító jellegzetességet is. A szépség és a szomorúság ugyanolyan mélyre hatol a lélekben, ugyanolyan rétegekben gyökerezik. A végtelenséget öleli fel mindkettő.

Szilágyi-Nagy Ildikó

Karácsony: lehetőség a kapcsolódásra

„Kérjetek és adatik néktek” – így szól a gyakran idézett evangéliumi biztatás (Máté 7:7), melyet általában a kapó személy szemszögéből tartunk érdekesnek. Az ember azonban maga is gyakran kerül az adó személy szerepébe, és ez az „adatik” oldalára irányítja a figyelmet.

Lőrincz P. Gabriella

Áldott ünnepek

Hosszú, vendégmunkásságban eltöltött hónapok után hazatérnek a férfiak. Végre nem üres az asztalfő, végre nem csak Skype-on nevel az apa, végre a szívecskét nem csak Messengeren küldi a kedves.