Fűrész István

Egyedül a forgatagban

Bereményi Géza Magyar Copperfield című könyvéről számos cikket írtak szakértő kritikusok. Ez itt egy olvasói ajánlás, amiben szabadon élek a kiemelés szabadságával. Több lesz az egyéni szempont, és vállalom az elfogultságot is.

Tihanyiné Bálint Zsuzsa

Versek

Mély kút vagyok
te belém szállsz naponta
örvénylő mélysötét
vizeim felkavarod
s csak gyűlik bennem a kő

Kiss Székely Zoltán

Versborosta

Tisztán szerettünk volna élni, friss, borotválkozás utáni
hangulatban. Már egy hónapja nem írtam verset.
Borostája tűnik halkan, mint a szél a huzatban.

bala_lajka

Versek

Geometrikus szeretők állják el az utam.

Arcom észrevétlen olvad a látképbe,
eltűrve minden pillanatnyi ellenvetést.

Tovahasadnak mögöttem az utcák,
tört fényű neoneső süt.

Balogh László

Drágakő a sárban (részlet)

Hogy hol lehet most Csokonai, 1796 nyarán? Éppen Sáros­patakon időzik, de már innen is menni készült. Hogyan került ide Debrecenből? Hiszen már csak fél év volt hátra a tanulmányaiból.

Csokonait 1795 tavaszán perbe fogták, miszerint a Kecskeméten kapott 72 forintot, melyet a Kollégium számára küldettek vele, de azt állítólag Pesten engedély nélkül elköltötte. Azonban hazaérke­zése után a pénzzel mégis el tudott számolni. Így nem értette a dol­got. Megérezte, hogy bárhogyan is védi magát, innen neki mennie kell. A Kollégium vezetőségének bögyében volt Csokonai, s fordít­va is ez volt a helyzet. Mivel a tanulóifjúság szerette ezt a bohém

Balajthy Ferenc

A mindenség kenyere – Versek

A van, ha egyszer nem lesz, csak úgy
S fává terebélyesedik a földbe leszúrt
Fűzfa ága, benépesülhet a Paradicsom,
És, ami fölnevelt nem gaz, nem liliom.
A Mindörökkön túlon túl, mi vár rám,
Ősvized toporgó talpakkal én járnám!

Fűrész István

Előképek és élőképek

Armand Lanoux Ágyúpolka című könyvét ajánlom olvasásra azoknak, akik szívesen ismernék meg egy sokáig mítoszokba csomagolt történelmi esemény előzményeit és azok részleteit. A terjedelmes, de könnyen olvasható dokumentumregény a párizsi kommün előzményeit tárja elénk. Egy olyan történelmi eseményét, amit generációk számára politikai érdekeknek megfelelően értelmeztek és illesztettek a történelemkönyvekbe. Ebben a könyvben a mítoszteremtés helyett tényekkel találkozhatunk, olyan pergőn, ahogy egy mai hírcsatorna tárná elénk.

Tihanyiné Bálint Zsuzsa

Kitört az Etna

Oszlik az emlék a múltról
Az útról mely miatt még
mindig sírunk…
1492-t írunk
s én parányi porszem
egy új világ földjére hullva
áldalak Uram
ÚJRA és
ÚJRA…

Németh Károly

Jókai „Előretolt Helyőrsége” – Egy az Isten (1877)

Jókai legszebb regényének tartom. Szép és gazdag, mint maga az élet: fényeivel, árnyoldalaival. Teljesség. Micsoda filmet tudott volna forgatni belőle egy Sára Sándor – nyugodjék! –, bár az ő filmjei sokkal szikárabbak, teli balladás káprázatokkal.

Cs. Nagy László

A kelet

Jutott új zabla, kötőfék,

szánkat rendre felsebezte,

akarásunk kerékbe törték,

és a lefüggönyözött este

átrágta vén csontjainkat,

hogy már remélni sem mertünk,

nem volt, aki új táncba ringat,

mi minden dalból kint rekedtünk,

Fűrész István

Cselekedni vagy szemlélődni?

Könyvbőségben is jó újra kézbe venni régi olvasmányokat. Közülük Nikosz Kazantzakisz két könyvének olvasását vagy újraolvasását ajánlom. Ezek a Zorbász, a görög és a Jelentés Grecónak. Mi késztet arra, hogy a Zorbász és a Jelentés olvasására bíztassam remélt olvasótársaimat? Úgy vélem, sokan lehetnek, akik csak a filmet ismerik, és az alapjául szolgáló könyvet nem. Ezentúl pedig azt gondolom, hogy a regény adta élményt is elmélyíti, vagy éppen megalapozza az önéletrajz, azaz a Jelentés Grecónak olvasása.

Gyenes Beatrix

Miért preferálunk egy eredeti festményt a tökéletes minőségű másolata helyett?

Mi, a modern kor emberei többek között az eredetiség kétségbeesett kutatása miatt értékelünk jobban egy olyan művet, amit még nem alkotott meg előttünk senki. Mégis érdemes megjegyeznem, hogy még a régmúlt korokban is nagyobb népszerűségnek örvendtek azok a művészek, akik munkájukba valami hamisíthatatlanságot voltak képesek csempészni. De vajon miért?

Paksa Tibor

Megérintett a történelem…

1977–79 között a Magyar Néphadsereg elit alakulatánál, a Díszzászlóaljnál szolgáltam.

A sors ajándékának köszönhettem, hogy 1978. január 6-án Ferihegyen, a Díszzászlóalj tagjaként fogadhattam az Egyesült Államokból hazatért Szent Koronát.

Dr. Temesvári I. Péter

Javaslat egy új múzeumi díjra: „Az év kiállítási leleménye”

Csontváry legelső festménye, a Pillangók, a pécsi Csontváry Múzeum egyik állandó kiállítási tárgya. 2019-ben időszakos kiállításon szerepelt a pécsi Janus Pannonius Múzeum Modern Képtárának folyosóján, (...) hetekkel a megnyitó után a falon függő Pillangók közvetlen szomszédságában egy addig nem létező, egyszerű kivitelű tárló jelent meg. Olyan, mint egy oktatási szemléltető eszköz. Benne a Csontváry-kép 21 lepkefajának a természetben előforduló eredeti példányai sorakoznak.

Fűrész István

Kallódók és törtetők

Az ősz búcsúja eseményszerűen bár nem a világháborúhoz kapcsolódik, de a háború után kialakult helyzethez annál inkább. Amikor is a korábbi világ elmerült egy addig nem látható süllyesztőben. A gondolkodó emberek többsége is csak a háború után jött rá, hogy valami nincs rendben a közgondolkodással és általában a kultúrával.

Kovács László

Életünk célja

Valamikor a 20. század negyvenes éveinek elején Közép-Finnország egyik szegényes falujából egy csendes vasárnapon felkerekedik egy fiatalember, Mäkinen Valte, és elindul „az őszi reggel fagyott útján” a nagyvárosba gyári munkásnak. Szinte látástól vakulásig gürcöl, közben hatalmas tapasztalatokat halmoz fel az élet árnyoldalán a hétköznapok kiábrándító valóságából.

Fűrész István

Találkozások Paszternakkal

Sorkatonai szolgálatom utolsó hónapjaiban, 1972-ben megvettem Borisz Leonyidovics Paszternak Éjszakai szél című verseskötetét. Vácon, a főtér közeli könyvesboltban az egyik eladó, történetesen korábban leszerelt katonatársam azt mondta, ez igazán neked való. Igaza lett.

Németh Károly

Franciaország végnapjai

A nép szava Isten szava – állítja a régi latin mondás, de vajon népnek nevezhető-e az a tömeg, amely végveszélyben Istenhez nem tud szólni, templomai üresek, sem testi, sem lelki ereje nincs a veszély elhárítására? És nép-e az az iszonyatos csőcselék, amely egy nagy múltú kultúra teljes megsemmisítését hajtja végre valamely idegen, vérszomjas isten nevében?

Perjész Mária

Versek

Eltorzult mosolyokból

sárgán nevető, mézízű nyarat.

Rozsdaporos emlékfoszlányokból

muzsikáló őszi fuvallatot.

Dr. Desits Imre

A kilencedik napon

Mintha napilapjaink valamelyikét olvasnám. Pandémia, halálos vírus, szupernátha. A főhős Eric Alleaume doktor víruskutató egy vidéki virológiai intézetben. Elkötelezett, egymással szolidáris kollégák és a sikereikre féltékeny adminisztratív nagyfőnökök. A szakmai környezet leírása a laikus számára félelmetes.

T. G. Adrienn

Testamentumok

Mindemellett A szolgálólány meséjében és Testamentumokban egyaránt találunk érvet a férfigyűlöletet szóvá tevő kritikákhoz. Először a Fredét körülvevő „szemekről” és a szolgálólányokat erőszakkal megtermékenyítő „parancsnokról” olvashattunk, a Testamentumokban pedig már kiforrott diktatúrába nyerünk betekintést.

Balajthy Ferenc

Versek

Addig van helyed, ameddig szeretnek,

Nem vagyok hűtlen, elveszett eretnek,

Egy kavics a hegyről a völgybe gurul!

Szilágyi Diána

Az idő mint táj

Ferrante buja, sokszövetű regényével összehasonlítva, Hirvonen finom, szűkszavú, drámaian letisztult könyvet tesz elénk, csak óvatosan sejtet, semmint láttat, naturális leírások helyett itt a lélek apró rezdüléseit kapjuk.

Plavecz Jánosné

A tétova teve

Volt egyszer egy barna teve,

Elveszett a szemüvege,

Hol keresse, nem is tudja,

Talán a messzi sivatagba’?

Nagy János (Szombathely)

Játszik a fiam…

Játszik a fiam a fiával,

s velük táncol minden kis öröm,

a fénysugár szemük tükréből

gyöngyként gurul szét a szobában.

Dombi Tinódy László (Tolna)

A téli vendég

Ablakot nyitok, függöny lebben,

pihék táncolnak égtengerben.

Szélfüttyre járják, párjuk nincsen,

fiúk, leányok ruhája libben.

Bujáki Lívia (Dunaújváros)

Emlék

Minden perc egy újabb nap felé visz,

ám az emlék makacs egy dolog,

elillan a pillanat, de mégis,

kik visszanéznek, újra boldogok.

Bognár István (Gyenesdiás)

A szó, mi nem hozzád…

A valós és képzelt kép,

mi nem téged idéz,

semmi az, mit az agy

feledni kész.

Vékony Lászlóné (Zalaegerszeg)

Örök kékség

Valami szívet bizsergető, ajkat kacagtató,

Vad táncra csábító szellő érintett meg…

Partmann Tibor (Tamási)

Restaurálás

Semmi közöm Almához…

Persze, dehogynem volt, és nem

kellett hozzá növényhatározó.

Beleharaptam jonatánízű

bőrébe, mire ő felkacagott.