Zorkóczy Zenóbia

,,Kell, hogy legyen Erdélyben egy otthona a magyar szónak’’

Budapesten és Kolozsváron is bemutatták A maga természete szerint és szabadon című dokumentumfilmet, amely báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola életét dolgozza fel. A mű a huszadik század vészterhes első felének Erdélyét mutatja be, melyben tehetős emberek lényeges dolgokat tettek a köz javára. Szilvássy Carola mondta az ikonikussá vált, lényegre törő szavakat: „Kell, hogy legyen Erdélyben egy otthona a magyar szónak”.

N. Juhász Tamás

Méregdrága unalom

 A kétezres évek elejétől Tolkien munkássága A Gyűrűk Ura filmeknek köszönhetően a virágkorát éli. A sikeres filmtrilógiát követően a rendező, Peter Jackson úgy gondolta, eljött az ideje elkészíteni Középfölde mitológiájának másik adaptációját is. Így A hobbit című (mese)regényből újabb filmtrilógia készült, amely egyébként előzménye is A Gyűrűk Ura történeteknek. Bár ez utóbbi filmek már kritikai szempontból nem kaptak akkora figyelmet, mint elődei, ekkorra már a hollywoodi gépezet beindult. 2017-ben az Amazon felvásárolta a megfilmesítési jogokat.

Juhász Kornélia

Trónok harca cseh módra

Köztudott tény, hogy a felvidéki magyarok gyerekkortól tanulják a szlovák nyelvet. Az azonban érdekesség, hogy a közös múlt miatt a cseh nyelv is hellyel-közzel része az életünknek. Ha máshogy nem is, a tévéből. Például követhetjük azokat a filmeket, amelyeket minden karácsonykor műsorra tűznek a szlovák adókon. A cseh mesefilmeknek komoly hagyományuk van, de immár nemzeti hősükről készített történelmi dráma is akad északnyugati szomszédaink repertoárjában.

N. Juhász Tamás

Hogyan ne adaptáljunk videójátékot!

2022. július 14-én jelent meg a Netflix szolgáltatón a Resident Evil-franchise legutóbbi „adaptációja”. A Paul W. S. Anderson filmekhez hasonlóan ez az alkotás is inkább csak felhasznál az alapanyagból, de míg a Kaptár-filmek legalább stílussal teszik ezt, addig ennél a sorozatnál a stílus nincs jelen és nem szórakoztató a végeredmény.

Kovács Balázs

Az élet megy tovább

Fel fogok tenni néhány kérdést. Nincs jó vagy rossz válasz. Hogyan képzeled el a jövőt? Milyen lesz a természet? Hogyan fog megváltozni a városod? Milyenek lesznek a családok? Mi az, amire emlékezni fogsz, és mi az, amire nem? Kérdezi egy hang a sötét kép alatt, majd megjelenik Joaquin Phoenix, kezében egy mikrofonnal.

Kubiszyn Viktor

Szerelem vereség idején

A Guerilla 1849-ben játszódik, nem sokkal a világosi fegyverletétel után, amikor még sokan nem tudják, vagy épp nem hiszik el, hogy a szabadságharcnak vége. A film főhőse, Barnabás (Váradi Gergely) egy erdőben bujkáló csapatot keres, Csont János (Orbán Levente) századát, ahol öccse szolgál – a célja, hogy hazavigye öccsét a szüleihez.

Kubiszyn Viktor

A virtuális valóságok atyja - Scifi – William Gibson és a cyberpunk

„A kikötő felett úgy szürkéllett az ég, mint a televízió képernyője műsorszünet idején” – ezzel a mondattal indul a máig leghíresebb cyberpunk mű, a Neurománc – egyenesen egy démonikus évből, 1984-ből. A több mint két dekáddal ezelőtti, műfajteremtő könyvben született meg a high-tech futurizmus aljas utcákra optimalizált változata, amiben a klasszikus noir regények költőisége a punk nihilizmusával egyesült.

Gránicz Maja

Parókás gyilkosok a képkeretbe zárva

Peter Greenaway brit rendező pályafutását festészettel kezdte, azonban Ingmar Bergman filmjei akkora hatást tettek rá, hogy ő is váltott a filmművészetre. Munkái nyíltan és rejtve is magukban hordoznak képzőművészeti jegyeket, ami leginkább alkotásai vizuális kifinomultságában és utalásaiban érhető tetten. Második és egyben legismertebb nagyjátékfilmje A rajzoló szerződése, amit 1982-ben mutattak be, és azóta a filmművészet egyik alapvető darabjává nőtte ki magát.

Kubiszyn Viktor

Filmtörténet: Drog és kultfilm 5. - Életforma, anyag, karrier

A filmelbeszélés egészét meghatározó kábítószeresfilmek több csoportra oszthatóak, aszerint, hogy a szer mint dramaturgiai, filmszervező narratív elem milyen módon jelenik meg bennük. Csoportosításomban három fő lényegi karakterisztikumot különböztetek meg, ezek a következők: az életforma, az anyag, és a karrier.

L. Takács Bálint

A KKK-tól a fekete nácikig – Rasszista filmművészet a huszadik században

Amikor 1895. december végén, a párizsi Grand Café pincehelyiségében a Lumiére fivérek levetítik az első nagyközönségnek szánt mozgóképeket, egy új, szabad alkotásforma születik meg. Eleinte úgy tűnhet, csupán egy üzleti alapú cirkuszmutatványról van szó, nem egy véleményközlő és véleményformáló művészeti ágról. A tartalmi korlátokat kizárólag a készítők határozzák meg, a befogadói reakció közvetlen és azonnali. Nincs szükség külső szabályozó szervre, mely megszabná, mit láthat a néző és mit nem, így a határfeszegetés azonnal megkezdődik.

Kubiszyn Viktor

Filmtörténet: Drog és kultfilm 4. - A kábítószerek funkcionalitása a kultuszfilmekben

Megvizsgáltuk a drogábrázolás formai jellegzetességeit, ebben a fejezetben pedig a filmtörténetben leggyakrabban megjelenő kábítószerfajták dramaturgiai és tematikai funkciójáról lesz szó. A kérdés az, hogy az egyes, korábban bemutatott jellegzetes kábítószerfajták milyen módon épülnek be a film esztétikai és tartalmi mondanivalójába. Lehet jelkép, metafora, filmszervező elem, jellemábrázoló eszköz, de akár filozofikus szimbólum is, arról nem is beszélve, hogy szociológiai szempontból vizsgálva megadható, hogy milyen mélységig jutnak el egyes alkotások a szerhasználat okainak feltérképezésében, illetve mennyire konzekvensen mutatják be a

Karkó Ádám

Földi létünk pompája

2020 októberében jelentkezett a Netflix David Attenborough másfél órás rendhagyó és megrendítő életrajzi dokumentumfilmjével, az Egy élet a bolygónkon címmel. Aki szereti a természetfilmeket, aki szereti David Attenborough-t hallgatni, aki szereti a környezetet és a természetet, és szeretné tudni, hányadán is áll velünk a világ, nézze meg ezt a filmet. „Ez a film David Attenborough tanúvallomása” – olvashatjuk a film záróképén, és valóban, a film se több, se kevesebb, mint egy különleges ember különleges vallomása. 

Kubiszyn Viktor

Filmtörténet: Drog és kultfilm 3. - A drogfogyasztás és a drogos élmény ábrázolásának formai kliséi

A filmtörténetben megjelenő szerrel kapcsolatos ábrázolások három fő típusra oszlanak. A legkevésbé releváns maga a kábítószer képi megjelenítése, hisz annak általában csak jelértékű funkciója van a képi történések szempontjából. Ennél érdekesebb és többrétegű maga a szerfogyasztás aktusa, illetve a fogyasztás következményeinek megjelenítési kísérlete a vásznon, ami szerenként, filmtörténeti korszakonként más és más.

Kubiszyn Viktor

220 felett elhagyod a valóságot

Látvány, akció, autócsodák, robbanások, akció, látvány, kigyúrt férfiak, karcsú nők, robbanások, sebesség, adrenalin, pörgés, világmegmentés, látvány és akció. A Halálos iramban 8 nem akarja megváltani a világot – bár főszereplői megteszik –, egész egyszerűen oda akarja szögezni a nézőt két órán keresztül a székhez, hogy egy pillanatra se lélegezhessen fel. 

Kubiszyn Viktor

Hogyan teremtsünk gonoszt

A félelemre építő filmek akkor sikeresek, ha sikerül megteremteniük egy olyan hangulatot, ahol a néző átéli a közös alapélményt: a félelmünket az ismeretlentől. Mindannyiunkban ott él a sötétben bujkáló gonosztól való rettegés, attól a gonosztól, amit nem ismerünk, nem értünk, nem fogunk fel, de tudjuk, hogy veszélyt jelent ránk. Minden idők egyik legjobb horror-sci-fije, az 1979-es Nyolcadik utas: a Halál ezt az érzést találta telibe, lett hatalmas világsiker, indította el az Alien-filmek sorozatát, és nem utolsó sorban ettől a filmtől lett A kategóriás sztár Sigourney Weawer.

Kubiszyn Viktor

Filmtörténet: Drog és kultfilm 2. – Társadalom és szerhasználat

A drog tematikájú alkotásokon belül témánkba vágóan megkülönböztethetünk zsánerfilmeket (tömegfilmműfajokat), midkult filmeket (átmenet a zsáner és a szerzői film között) és néhány különleges esetben fehér hollónak számító szerzői filmeket. A drogokat motívumként vissza-visszatérő módon, védjegyként használó zsánerek már a harmincas évek óta a következők: krimik, thrillerek, gengszterfilmek, később az akciófilmek, ritkább esetben a horrorok és a sci-fik.

Kubiszyn Viktor

Magyar törvényen kívüliek

Minden nép közös emlékezetében vannak olyan hősök, akik a törvényen kívül álltak a maguk idejében, és aztán az emlékezet bűnözőket hősökké magasztalt vagy épp fordítva: hősökből lettek bűnözők az utókor előtt. 

L. Takács Bálint

A romantika örök – Várkonyi Zoltán: A kőszívű ember fiai

Ásvai Jókay Móric munkásságának ismertetését aligha szükséges túlnyújtani: a Jókai Mór néven ismert író, politikus, újságíró a legkelendőbb és legismertebb magyar szerzők közé tartozik. Bár irodalmi renoméját számos klasszikus remekmű táplálta, még ebből az impozáns felhozatalból is kiemelkedik A kőszívű ember fiai.

Kubiszyn Viktor

Százéves démonok - Drog és kultfilm 1. (Szerek és kultuszok)

Egy kínai lány pipából ópiumot szív. Térdelő hippiknek egy kifestett arcú társuk valamit áhítattal a szájukba tesz, mintha áldozóostya volna. Fiatal fiúk egy cigarettát adnak körbe, a füstjét benn tartják, később nevetőrohamot kapnak. Szuperközeli egy vénáról, amelybe tű hasít, vér zubog a fecskendőbe, majd egy elernyedő testet látunk. A fent felsorolt példa néhány a sok ezer filmes jelenetből, amelyben kábítószer fogyasztását láthatjuk. 

Hegyi Damján

Az a másik név a stáblistáról – David Fincher: Mank

Az 1942-es Oscar-gálán az akkor 26 éves, filmes léptékkel pofátlanul fiatal csodagyerek, Orson Welles és egy színházkritikusból lett alkoholista forgatókönyvíró kapta meg a legjobb forgatókönyvnek járó díjat.
Ebből a mondatból a második név kihagyása jól rávilágít Herman J. Mankiewicz emlékezetének eddigi státusára, pedig „Mank” a hollywoodi aranykor egyik legnagyobb hatású embere. 

Kubiszyn Viktor

Milyen volt szőkesége, mikor leomlott a berlini fal

Az Atomszőke maga az életre kelt nyolcvanas évek – retró, amiben keveredik a John Wick-en iskolázott nyers brutalitású akciókoreográfia és az elröppenő idő nyomán merengő mélabús nosztalgia. A film alapja egy képregénysorozat volt (Antony Johnston The Coldest City) és természetesen a hidegháború végének eseményei. Mindez feldúsítva egy halálos szőkeséggel (Charlize Theron) – mi kellhet még?  A magyar nézőknek külön izgalmas, hogy a filmet részben Budapesten forgatták, így ismerős helyszínek is szembejöhetnek két leszámolás közt.

Kubiszyn Viktor

Mi lesz a gyermekekkel háború után? – Takahata Iszao: Szentjánosbogarak sírja

„1945. szeptember 21. Ezen az éjszakán haltam meg.” Egy rongyos, csontsovány fiú fekszik egy oszlop tövében, sok más rongyos gyerek ugyanígy, körülöttük gomolyog az emberáradat, átlépnek rajtuk, kikerülik őket. Ahol háború volt, ott háború volt, a kisgyerekek pedig gyengék a túléléshez. Erről szól a Szentjánosbogarak sírja: gyerekekről, akiknek meghalnak a szülei, gyerekekről, akiknek nincs hol lakniuk, mert lebombázzák a házukat, gyerekekről, akik megpróbálják túlélni az éhséget, a magányt – de belehalnak.

Kubiszyn Viktor

Óriásmajom-tangó

King Kong nevét mindenki ismeri, az is, aki életében csak nagyon kevés filmet látott. Az óriásmajom alakja a közös kulturális tapasztalat egyik közkincse a XX. század eleje óta, amikor először megjelent a mozivásznon. Alakja egyszerre idézi meg a rettegést az ismeretlentől, a természeti erőktől, a civilizációs szorongást a természettől – hiába tűnik úgy, hogy mi uraljuk a bolygót és a természetet, ez valójában a felszín, a mélyben ismeretlen erők rejtőzhetnek. Ennek a szorongásnak egyik filmes teremtménye King Kong, akiről az 1933-as első film óta rengeteg regény, képregény, írás, tévésorozat és persze film is készült.

Debreceni Balázs - Lovász Ádám

Tátongó lyukat láttam az Emberben – Poszthumanizmus és mozgókép 2.

A poszthumanista filozófusok alapvetően az emberi létezésen túli (poszthumán), illetőleg a humanista filozófiák utáni (poszthumanista) történésekre koncentrálnak, ennek megfelelően kivételes figyelmet szentelnek a mesterséges intelligencia, továbbá a növényi és állati létezés világának. Vitatják, hogy az ember lenne a teremtés koronája, emellett az emberi ész és értelem descartes-i eredetű antropomorf világkép evidenciáit kritizálják, hiszen szerintük semmilyen szempontból nem bizonyított, hogy érzékeink és értelmünk révén képesek vagyunk megismerni a teremtés teljességet.

Kubiszyn Viktor

Időlyuk és valóságtapasz

Az időutazás megvalósításához nem időgép szükséges, hanem különböző vegyi anyagok folyamatos adagolása az emberi szervezetbe, ami aztán likat üt az Időn – legalábbis ezt állítja műveiben a XX. századi amerikai irodalom klasszikusa, William S. Burroughs, aki sajátos időutazásait széttördelt, hallucinogén regényekben dokumentálta.

Debreceni Balázs–Lovász Ádám

Tátongó lyukat láttam az Emberben – Poszthumanizmus és mozgókép 1.

A poszthumanista filozófusok alapvetően az emberi létezésen túli (poszt-humán) illetőleg a humanista filozófiák utáni (poszt-humanista) történésekre koncentrálnak, ennek megfelelően kivételes figyelmet szentelnek a mesterséges intelligencia, továbbá a növényi és állati létezés világának. Vitatják, hogy az ember lenne a teremtés koronája, emellett az emberi ész és értelem descartes-i eredetű antropomorf világkép evidenciáit kritizálják, hiszen szerintük semmilyen szempontból nem bizonyított, hogy érzékeink és értelmünk révén képesek vagyunk megismerni a teremtés teljességet.

Kubiszyn Viktor

Az érsek és a kaolinsivatag

„A szeméttelepek fölött, elhomályosítva a várost, a füst és köd sárgás kupolája remegett, a messziségből csak egy napsütötte ablak tűzött át rajta, közepén, mint egy bója, ringott a Zenobia-templom sisakja. A magasban, a levegő láthatatlan örvényeiben, mint kergetőző sirályok, széltől elragadott nejloncafatok csillogtak. Hallatszott még a visítozásuk is” – Bodor Ádám költői prózáját első ránézésre igen nehéznek tűnik mozgóképre adaptálni, azonban – ahogy az elmúlt ötven év mutatta – időről időre megpróbálkoztak vele vállalkozó szellemű szerzői filmesek, több-kevesebb sikerrel.

Gránicz Maja

Bovaryné zongorája

Alábbi filmünk három Oscar-díjat, egy Golden Globe-ot és három BAFTA-díjat is magáénak tudhat. Rendezője az egyedüli női alkotó a cannes-i filmfesztiválok történetében, aki filmjéért elnyerte az Arany Pálmát. Ez a nagy sikerű, ám mégis megosztó alkotás az 1993-as, új-zélandi, ausztrál és francia koprodukcióban készült Zongoralecke (The Piano).

Kubiszyn Viktor

Az első dél-koreai anime

A dél-koreai filmipar a kilencvenes évek közepe óta igencsak ráerősített: a művészfilmek nemzetközi piacán egyik régiónak/országnak sem jelent túl nagy nehézséget képviseltetnie magát, annál inkább a (közönség)szórakoztató blockbusterek közt. Dél-Korea a kilencvenes években hollywoodi mintájú filmipart épített ki, vagyis futószalagon készültek a legmagasabb technikai színvonalon kivitelezett, igényes közönségfilmek, amelyek Ázsiát meghódították ugyan, de Nyugat-Európában vagy épp Amerikában mainstream SK filmet nézni szubkulturális szórakozásnak számít.

Kubiszyn Viktor

Animációs esték: hagyomány és haladás

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet online beszélgetéssorozatot indít Animációs esték címmel, amely a tavaszi félévben a Hagyomány és haladás címmel veszi kezdetét február 18-án. A Hild-villából közvetített adások élőben követhetők a kutatóintézet Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján este 18 órától.

L. Takács Bálint

Nyugodt világ, hazug világ

Kosztolányi Dezső világszínvonalú prózáját az tette nagyszerűvé, hogy kortól és pozíciótól függetlenül befogadható, könnyen értelmezhető, mégis magas irodalmi szövegeket hozott létre. A tanár, aki a világtól elzárva neveli gyermekét, a bosszúálló szobalány, vagy a szadista császár, aki költő akar lenni; legyen szó bármilyen alaphelyzetről, Kosztolányi minden karakterrajzzal és dialógussal általános emberi lélekmechanizmusokat vizsgál, és mikrotragédiákon keresztül ábrázol össztársadalmi jelenségeket, történelmi korokat.

Kubiszyn Viktor

Ahol a kép az úr - Michelangelo Antonioni: Nagyítás

Michelangelo Antonioni Nagyítás (Blow up) című 1966-os alkotása egy új korszakot nyitott a rendező életművében. A neorealizmus filmkészítési gyakorlata jellemzi korai filmjeit (Egy szerelem krónikája, Barátnők, Kiáltás), azonban később meghaladja azt és kimunkálja saját, összetéveszthetetlen rendezői stílusát.

Kubiszyn Viktor

Mozgásérzékelés –Mytho-klip (Bódy Gábor: Euronyme tánca)

Az Euronyme tánca című Bódy-klip a nyolcvanas évek közepén készült, abban az időszakban, amikor a „videóklip” még progresszív jelentéstartalommal bírt: a videótechnikát elsősorban kísérletező kedvű művészek és filmrendezők használták, a nem titkolt cél pedig egy új formanyelv kikísérletezése, egy új médium lehetőségeinek feltérképezése volt.

Karkó Ádám

Blődli, szerepjáték, Sasha Baron Cohen

2020 októberében mutatták be Jason Woliner rendezésében a Borat második részét, aminek teljes címét már leírni is fáj: Borat utólagos mozifilm: Produkciós kenőpénz szállítása az amerikai rezsimnek a Kazahsztán egyszeri dicsőséges nemzetének hasznára. Az első rész (a Borat: Kazah nép nagy fehér gyermeke menni művelődni Amerika) 2006-ban került a mozikba, Sacha Baron Cohen főszereplésével, aki természetesen az új részben is viszi tovább a karaktert. Az első rész sikere miatt – és mert a Borat figura szinte önálló életre kelt –várható volt hogy elkészül a folytatás is.

Kubiszyn Viktor

A paródia pléhkirálya – Frank Drebin halott és élvezi

„– De szép kis szőrös! – Ugye? Tavaly tömték” – hangzik az egyik vegytisztaságú mini-blőd párbeszéd a Csupasz pisztoly sorozatból. Buta és egyszerű poén. Amitől viszont ellenállhatatlanul, reflexszerűen vigyorra görbül a szánk, az a párbeszéd férfi résztvevőjének gesztusrendszere, ahogy ezt kimondja, ahogy elnéz a kamera mellett, ezüstös ősz hajával és a sok vihart látott pléharcról sütő megkövesedett debilitás minden bájával. 

Kubiszyn Viktor

Magyar filmtörténet: A Körhintától a Spirálig

Január 29-én kezdődött a Sapientia EMTE Média Tanszékének rendhagyó, online filmtörténeti vetítéssorozata. A tervek szerint az egyetem minden hónap utolsó péntekjén egy-egy magyar filmet vetít le a virtuális térben. A vetítést a tanszéken oktató és kutató szakemberek rövid felvezetője előzi meg, és a résztvevők érdeklődésétől függően minden találkozás közös beszélgetéssel zárul.

Kulcsár Gábor

Újrakezdés a filmekben

Előfordul, hogy nincs szükségünk újrakezdésre, csupán félünk megbirkózni a problémáinkkal. Erről szól az Egy makulátlan elme örök ragyogása (2004). Joel (Jim Carrey) első kézből tapasztalja meg, milyen veszélyes lehet ez, amikor fizet egy vállalatnak, hogy töröljék ki az emlékeiből volt barátnőjét, Clementine-t (Kate Winslet). Joel túl későn jön rá, hogy nem szeretné pár rossz élmény miatt elfelejteni a kapcsolatát, és saját elméjét járva próbálja megmenteni szerelme emlékét. A film ügyesen csavarja sci-fi-köntösbe az emberi érzelmek komplexitását, és hitelesen mesél arról, hogy a tiszta lap nem lehet a válaszunk minden

L. Takács Bálint

A taxisofőr nem alkuszik

A‌ ‌nyolcvanas‌ ‌években András‌ ‌Ferenc‌ ‌bátran‌ ‌bevállalt‌ ‌egy‌ ‌alvilági‌ ‌thrillert,‌ ‌melyben‌ ‌a‌ ‌főszereplő‌ ‌antagonista‌ ‌nem‌ ‌amerikai‌ ‌kém,‌ ‌hithű‌ ‌kapitalista‌ ‌morálgyilkos,‌ ‌még‌ ‌csak‌ ‌nem‌ ‌is‌ ‌gerinctelen‌ ‌ellenforradalmár,‌ ‌hanem‌ ‌egy‌ ‌ mérnökdiplomás‌ ‌taxisofőr.‌

Kubiszyn Viktor

Doktor Gubó

Heten laktak a parasztházban.
Két fiú a kert végében dolgozott, amikor meglátták a gubókat.
– Te. Látod?
– Látom.
– Már meg lehetne metszeni.
– Meg. Folyna ki belőle a tej.

Bonczidai Éva

Túlélési stratégiák – anyák és lányaik történetei

A nagymama, aki egy haláltáborban szült, az anya, aki Auschwitzban született, és az unoka, aki titkolja a saját gyerekei előtt a múltat – anyák és lányaik történetei, túlélési stratégiák és a megbékélés lehetőségei. Leginkább ezekről szól a film. Attól érvényes, hogy az életben gyökerezik.

Kubiszyn Viktor

Régi némafilmekhez várnak új filmzenéket Kapolcson

Az átlagos mozgóképfogyasztó ma már elképzelhetetlennek tarja, hogy egy filmben ne legyenek hangok (színek, digitális trükkök stb.), azonban a filmtörténet első nagy korszakában a celluloidtekercsekre csak képet tudtak rögzíteni, így sem dialógusok, sem zajok, sem filmzene nem volt. Illetve utóbbit természetesen kreatívan megoldották, és ha a felvételkor és lejátszáskor nem is tudtak hangot produkálni a vetítőgépről, a mozikban legtöbbször egy egész nagyzenekar volt, amely élőben festette alá zenei hangkulisszával a vásznon látottakat.

Kubiszyn Viktor

Rögtönzés és film

Egy dialógust rögtönözni? Semmiség. Egy forgatókönyvet? Azt már nehezebb. Hasonlóképpen: egy jelenetet (képpel-hanggal-világítással-színészekkel) még csak-csak össze lehet dobni a pillanat hevében, na de egy egész estés, nézhető játékfilmet így összerakni elég nagy botorság. A filmkészítés és a teljes improvizáció első hallásra kizárja egymást, hiszen a konstruáltság, a megtervezettség és persze a megrendezés is a film leglényegéhez tartoznak. Próbálkozások persze mindig akadtak, elsősorban a határterületekről érkező alkotók részéről, és azoknál, akik a film különleges sajátosságaiban és nem az

Kubiszyn Viktor

A sólyom röpte – Mészöly 100

Mészöly Miklós írásaiból nem könnyű filmet készíteni, és sokáig az 1970-es Magasiskola volt az egyetlen adaptáció, ami az ő művéből készült. A feldolgozás sajátossága azonban, hogy az 1956-ban íródott kisregényt Mészöly a rendezővel együtt dolgozta át mozgóképpé, a forgatókönyvet közösen írták, a film dialógusait pedig Mészöly egyedül jegyzi. A kisregény írásának egyik ihlető elemének tekinthető (a szocializmus politikai berendezkedése mellett), hogy az író egy alkalommal maga is egy kísérleti solymásztelep vendége volt pár napig, így a regényben (és a filmben) megjelenő realista elemek valós eseményekből

L. Takács Bálint

Mint a mókus fenn a fán

Mészöly Miklós a modern magyar irodalom egyik legmeghatározóbb és legismertebb alakja. Munkásságát pont annyira jellemzi a diverzitás, mint a műfajtól független konzisztens professzionalitás. Versek, drámák, regények, filmnovellák, mesék, esszék, cikkek és forgatókönyvek kötődnek a nevéhez, fontosabb műveit tizenkét nyelvre fordították le. Vaskos irodalmi renoméja kiradírozhatatlan fejezetté vált a honi kultúrában, az irodalmon kívül is.

Kubiszyn Viktor

Búcsú az éden erdejétől

Az anime aranytriászának harmadik tagja (Osi Mamoru és Otomo Kacuhiro mellett) Mijazaki Hajao. Az ő meséi a legfogyasztóbarátabbak a nyugati közönségnek – jelzi ezt az az Oscar-díj is, amit a Chihiro szellemországban című művéért kapott –, ez azonban nem jelent sem minőségi, sem tematikai behajlást a nyugati ízlés előtt. Mijazaki Hajao meséket mond. Meséket a természetről, az emberről, az univerzum rezdüléseiről és a kizökkent időről, amit helyretolni már nem lehet, csak elfogadni a helyzetet.

Hegyi Damján

Falon mászó sakkbábuk - A vezércselről

Walter Tevis 1983-as, The Queen’s Gambit című regényének mozgóképes adaptálása nem most kezdte el foglalkoztatni a filmesek fantáziáját. Tizenkét éve az akkor csúcson lévő, ám tragikus hirtelenséggel elhunyt Heath Ledger karolta fel a fiatal sakkzseni történetét, Allan Scott forgatókönyvíró segítségével hozzá is fogtak a script írásához, ám a projekt nem valósult meg a színész halála miatt. 2019-ben aztán a Logan és a Sírok között írója, Scott Frank felkereste Ledger volt munkatársát, hogy immár a Netflix szárnyai alatt hozzanak össze valami igazán frankót.

Kubiszyn Viktor

Karinthy hógolyózik, Móricz Zsigmond vacsorázik

Karinthy ma lehet, hogy vlogolna (is), Kosztolányi pedig Tiktok-videókat csinálna költői ujjgyakorlatként, ki tudja. A Pimmédia Írómozi felületén elsősorban az 1920–30-as évekből fennmaradt kisfilmek találhatók, amelyek a Nyugat íróinak, költőnek életpillanatait örökítik meg.

Kubiszyn Viktor

A világ legjobb dokumentumfilmjei a Mammutban

Több mint harminc versenyfilmmel és száz vetítéssel, a Covid–19-vírus okozta korlátozások miatt a megszokott januári időponttól eltérően tavasszal rendezik a Budapest International Documentary Festivalt. A BIDF a világ legrangosabb dokumentumfilmjeinek tematikai és egyéb megkötések nélküli, egyetlen nemzetközi versenyfesztiválja Magyarországon.

Karkó Ádám

Másképp, más ellen

Az Outlaw King, magyar címén a Törvényen kívüli király 2018-ban jelent meg a Netflix saját gyártású, egész estés (két óra) filmjeként. David McKenzie műve azoknak ajánlható, akik imádják a történelmet, és szeretnek kritikát és hibát keresni egy filmfeldolgozásban. Nekik szól a filmajánló és a filmkritika is. Ha a Monty Python-i humort és mélységet keresné az Olvasó, ne ezt a filmet nézze meg, mert ez szomorú és gyalázatos, fennkölt és elrettentő, szerelmes és véres.

Kubiszyn Viktor

Házimozi Covid idején

Magyarország továbbra is kiugróan magas számokkal bír Európában streaming szempontból, Közép-Európában második a lengyelek mögött, és felveszi a versenyt több skandináv országgal is. 

L. Takács Bálint

Az ördög laboratóriuma

A 731-es osztag háborús bűncselekményeit lehetetlen egy bekezdésben összefoglalni, a száraz statisztikai adatok nem tükrözik vissza a tragédia súlyát. 1935 és 45 között Mandzsúriában a japán különítmény illegális emberkísérleteket folytatott, az óvatos becslések is 200-300 ezer áldozatról szólnak. Lépfenebombákat dobtak a civil lakosságra, megfertőzték az étel- és ivóvízkészleteket, pestises édességeket osztottak az éhező gyerekeknek, de a bűnlista majdnem végtelen.

Kubiszyn Viktor

Kispárna és mozgókép (18+)

A kispárna eredeti funkcióját tekintve lehet szép álmok vagy épp rémálmok kiegészítője, abba dugjuk buksi fejünket, amikor az alvás REM-szakaszába érünk. Legtitkosabb álmaink pihe-puha társa, hozzá bújunk, ha jön a szörny, neki sírjuk el félálomban a hétköznapi elfojtásokat és az időn túli ígéreteket. A kispárna intim alkatrész, életünk belső terének kiegészítője. Ennek ellenére nyilvánvaló, hogy eredeti funkciójából kiszakítva is hasznos találmány, ezt bizonyítja rengeteg film is, a kölyökvígjátékoktól kezdve a gengszterfilmen át a hardcore pornókig.

Gránicz Maja

Ilyen még nem volt, amióta a Lumière testvérek feltalálták a mozigépüket

A 2020-as év első hónapjai a megszokott nézőszámokat és bevételeket hozták a moziknak. Ez feltehetően így is maradt volna, hiszen a kínálat szerint kasszasikergyanús filmek váltották volna egymást egész évben. Ehhez viszont a koronavírusnak is volt egy-két szava.

Kubiszyn Viktor

Meghatódás giccshatáron

Karácsonykor sokan szeretik az olyan filmeket, amelyek a legmélyebb – és sok szempontból legegyszerűbb – érzelmeinkre hatnak, amik megpróbálják felébreszteni bennünk azokat az érzéseket, melyek a szeretet ünnepéhez leginkább kötődnek: egymás elfogadását, a részvétet, az empátiát és a megbékélést – önmagunkkal és a másikkal is.

Kubiszyn Viktor

A legizgalmasabb történet – klasszikus filmek Jézus Krisztusról

December 24-én az emberiség legnagyobb hatású személyiségének születését ünnepeljük, Jézus Krisztusét. Amióta létezik mozgókép és gyártanak filmeket, Jézus életének története a filmkészítők érdeklődésének középpontjában áll. Nem véletlenül: akár hisz valaki a megváltásban, akár nem, maga a történet az egyik legizgalmasabb sztori a világon.

Gránicz Maja

Tűzoltás tűzzel 2. – bűn és bűnhődés

Végül Brad Pitt kapta meg David Mills nyomozó szerepét, akinek ez fordulópont volt a pályáján, hisz addig főképp romantikus, hosszú hajú karaktereket játszott. Pitt részeit egyben kellett felvenni, mert várta őt a 12 majom című film forgatása is.  Mivel a Hetedik első felvételeinek idején esett az eső, ezért a későbbiekben is ragaszkodtak hozzá, hogy ez a motívum végigvonuljon a filmen, egészen az utolsó előtti jelenetig.

Kubiszyn Viktor

Az utolsó hajó

Két ember gubbaszt a víz mellett. Egy szakállas férfi és egy vékony srác. Valamit molyolnak, a lemenő nap vörösre festi a víztükröt.

Kubiszyn Viktor

Magány a szemétdombon

1982-t írunk, az internet és a közösségi média még sehol, az okostelefonokról és egyéb virtualitásra optimalizált kütyükről nem is beszélve, a klímatudatosság és a hollywoodi szuperinfluenszerek Starbuckson edzett ökoforradalmisága a kanyarban sincs, ami van helyette: jégcsapokat eresztő hidegháború a keleti és a nyugati blokk közt, űrverseny és fegyverkezés, és – legalábbis a nyugati blokkban – a „technikai fejlődés–termelés–minél nagyobb fogyasztás” arany háromszöge, tombol a kapitalizmus és a fogyasztói társadalom, épül a legszebb új világ.

Gránicz Maja

Tűzoltás tűzzel 1. – Bűnök és főbűnök

„Az emberiséget fenyegető két legnagyobb veszély a fanatizmus és a közöny” –- írja Sánta Ferenc. A Hetedik (Se7en) című David Fincher-film bemutatja mindkét pólust, mégpedig egészen a bibliai törvényekig visszanyúlva. A produkció idén ünnepli huszonötödik születésnapját, és ennyi idő elteltével nyugodtan kijelenthető: a Hetedik a filmtörténet egyik legemlékezetesebb és legmeghatározóbb pszichothrillere.

Kubiszyn Viktor

Az emlékezet aranykulcsa

A Millennium Actress egy többszálú, romantikus történet fiatal és kevésbé fiatal felnőtteknek. Szex nincs benne, és erőszak sem: egészében véve mégis érettséget kíván nézőjétől, és intellektuális, sőt emocionális nyitottságot.

Kubiszyn Viktor

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság: hatékony tanulás, hasznos szabadidő

A következő hetekben 324 újabb rajz-, dokumentum- és játékfilmmel bővül a Mecenatúra mozi kínálata, így több mint 560 film lesz elérhető – adta hírül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága.

L. Takács Bálint

Bársonytalpon oson a halál

A negyvenes-ötvenes évek noir-hulláma friss vért pumpált a bűnügyi filmek elmeszesedett érrendszerébe, e krimireform hatása máig érzékelhető a műfajban. A noir hőskora után sokak szerint kihalt a zsáner (bár ez túlzóan drámai és pontatlan megállapítás), esszenciája a színes filmre forgatott, hasonló tematikából és dramaturgiai struktúrából építkező neo-noir filmekben élt tovább. De mi történik, ha a neo-noir koncepciót összekeverik egy macskarajzfilmmel?

Kubiszyn Viktor

Volt egyszer egy komponista

A Maestro – így hívták a szakmában Ennio Morriconét, akit hazájában nemcsak Olaszország büszkeségeként, de az évszázad zeneszerzőjeként is emlegetnek. Filmek százaihoz komponált zenéi ma is visszacsengenek az emberek fülében. Műveinek többsége túlnőtt a filmeken, önálló életre kelt. A műfaji korlátokat nem ismerő Maestro tehetsége vígjátékban, drámában, krimiben éppúgy megmutatkozott, mint sci-fiben, horrorfilmben vagy épp háborús történetben.

Daám Sára

Egy gyógyító két arca

Agnieszka Holland új, valós eseményeken alapuló filmjét egy kevéssé közismert, a maga korában jelentős gyógynövényszakértő élete inspirálta. A 20. századi európai szellemiség végigvonul a Sarlatán cselekményén és a hangulatára is rányomja a bélyeget. 

Kubiszyn Viktor

A világ nem elég – a 007 örök

December 1-jétől elérhető lesz a brit titkosszolgálat 007-es ügynökének teljes kollekciója az HBO GO-n, míg az egyes filmek a következő hónapokban műsorra kerülnek az HBO és a Cinemax csatornákon.

Kubiszyn Viktor

A magyar film online kincsestára

Elindult az ország első csak magyar filmeket tartalmazó online filmtára, a Filmio. A Nemzeti Filmintézet által kezdeményezett, egyelőre csak Magyarországon elérhető streaming szolgáltatás kínálatában mintegy 220 produkció, köztük 160 mozifilm szerepel.

Miklóssi Szabó István

Black mirror – fekete tükröt tartani

Van egy filmsorozat, amely képes bemutatni a XXI. század első két évtizedét, sőt annál is továbbmegy, disztópikus történeteivel (ellenutópiáival) egy lehetséges hátborzongató jövőt jelenít meg. A sorozat látványvilágát nagyban befolyásolják a napjainkban már elérhető digitális eszközök.

Kubiszyn Viktor

Lelki kenyér, fizikai közösség, online tér

Október 19-én lezárult a 23. Faludi Nemzetközi Filmszemle és Fotópályázat nevezése. Az idei fesztiválra 368 filmes és 100 fotós pályázat érkezett, ezekből a művekből választja ki az előzsűri azokat az alkotásokat, amelyek a november 18–21. között megrendezésre kerülő fesztivál programjába bekerülnek.

Mészáros Márton

Mágikus utazás

Közismert, hogy a louisianai nagyváros a dzsessz szülőhazája, de a húsz éve filmező Michael Murphy New Orleans: A zene városa című dokumentumfilmje erősen árnyalja ezt a képet. Végigjárja New Orleans komplett zenei fejlődését, és a hosszú utazáson Terence Blanchard hatszoros Grammy-díjas amerikai dzsessztrombitás személyében csodálatosan képzett segítőnk akad.

Kubiszyn Viktor

Múlt, ahol a gőz az úr

A cyberpunk (technicizált urbánelidegenedés versus humánerőforrás) analógiájára, és sokáig szinte kizárólag a Gőzfiúra alkalmazva született meg a steampunk fogalma: nem túl távoli múlt, szinte kisrealista közeg némi szürrealizmussal és a XXI. századból visszavetített technikai szemlélettel dúsítva, és mindez nyakon öntve a szokásos technopesszimizmussal.

L. Takács Bálint

Aki vagy, az maradsz

„Ne feledd, amit anyádnak adsz, az élet mind visszaadja majd” – hangzik el Mamma Romában. Pier Paolo Pasolini első filmje, a Csóró (Accatone) viharos visszhangja azonnal lehetővé tette a folytatást. Az operatőrlegenda, Tonino Delli Colli elmondása szerint Pasolini néhány hét alatt kitanulta a szakma alapjait, második filmötletéhez már konkrét vizuális tervekkel érkezett.

Kubiszyn Viktor

Nemzetközi díjak a magyar kísértetfilmnek

Bergendy Péter horrorfilmje két elismerést is kapott a 20. Trieste Science+Fiction filmfesztiválon Olaszországban. A Post Mortem a kísértetfilm műfaj kitűnő újragondolásáért és a spanyolnátha idejének tökéletes megidézéséért különdíjat nyert, és a rangos Méliès zsűri elismerő oklevelét is megkapta.

Kubiszyn Viktor

Cybermese az apokalipszis után

A rajzolt filmeket mind a filmkritika, mind a közönség reflexből utalja a „gyerekeknek szól” kategóriába, pedig ez ugyanolyan botorság, mintha Picassót, Dalít, vagy Jackson Pollockot az óvodába száműznénk, mert volt képük ecsetet használni a fotózás korában. Az animeuniverzum egy – kisebb – része valóban kifejezetten gyerekeknek szól, de a fősodor inkább a kamaszoknak, valamint az ifjú és kevésbé ifjú felnőtteknek nyújt maradandó élményt. Ilyen minden idők egyik leghíresebb animéja is, a Katsuhiro Otomo rendezte gyönyörű anti(?)utópia 1988-ból, az Akira.

L. Takács Bálint

Strici az utcakövön

Író, költő, filmrendező, forgatókönyvíró, teológus, filozófus, és még sorolhatnánk Pier Paolo Pasolini titulusait, aki a huszadik század európai filmtörténetének egyik legegyedibb látásmódú alakja, élettörténete több könyvet kitöltene (van is pár ilyen). Az olasz művészzseni pályáját egyaránt övezte utálat és tisztelet, a kilátástalan kezdetektől egészen a tragikus haláláig.

Kubiszyn Viktor

Minden korban érvényes értékek

November 12. és 15. között rendezik meg az első Pápai nemzetközi történelmi filmfesztivált (PIHFF), amelyen 24 alkotást láthat a közönség. A fesztivál zsűrijének tagja lesz Árpa Attila rendező, Győri Márk operatőr, Kovács Claudia operatőr és Zámbori Soma színművész, valamint egy angol tagozatos pápai diákokból álló diákzsűri is értékeli majd a filmeket. A vetítéseket a pápai Petőfi moziban tartják, a nézők regisztráció nélkül, ingyenesen látogathatják a rendezvényt. A részletekről Pozsgai Zsolt fesztiváligazgatót kérdeztük.

Kubiszyn Viktor

Magyar romantikus vígjáték írókról, médiáról, reklámról

András (Fekete Ernő) egy sikeres reklámügynökség kiégett kreatívigazgatójaként még azután is komoly író szeretne lenni, hogy az első regénye csúnyán megbukott. Lenéz mindent, ami nem szépirodalom, így mélyen megveti az új spirituális bestsellert, az Így vagy tökéletest és annak népszerű szerzőjét, Katát (Béres Márta). Aztán egy közös fotójuk felpörög a közösségi médiában, elterjed róluk, hogy járnak, és Andrásnak – kis segítséggel – támad egy nagy ötlete: ez a kapcsolat esetleg sikerre segítheti az új művét.

Kubiszyn Viktor

Kisjátékfilm a második világháború magyar katonáiról

Az Elfelejtett nemzedék négy magyar katona sorsát mutatja be a második világháború sújtotta Magyarország végnapjaiban.

A film egy fiatal fiú története, akit 1944 végén soroznak be, amikor a szovjet csapatok elérik Magyarország területét. Az alkotók a filmmel azoknak a fiataloknak szeretnének emléket állítani, akiket elsöpört a világháború. 

Kubiszyn Viktor

Száz éve rejtőző filmfelvétel került elő Szomory Dezső íróról

A Filmarchívum raktárából előkerült néhány eredeti kameranegatív tekercs, amelyek egyikén sikerült azonosítaniuk a kor ünnepelt színpadi szerzőjéről, Szomory Dezsőről fennmaradt egyetlen mozgóképet.

Kubiszyn Viktor

Hálóvilág

Videodrome, A Légy, Meztelen ebéd, Karambol, eXistenZ – a Cronenberg-univerzum sarokpontjai. Az írógép, ami bogárrá változik, az ember, akiből légy lesz. A fém és a hús házassága párosodással dúsítva, a virtuális világok remegése egy sárkánykoponyán. David Cronenberg toposzai biztosan kísértenek az emlékezetben. Felismerhető stílus, körülhatárolható tematika és az őrület bizsergése.

Leczo Bence

„Nyugaton a helyzet változatlan”

Az első világháború lezárásának századik évfordulójára Peter Jackson, A gyűrűk ura és A hobbit trilógiák, valamint a King Kong rendezője dokumentumfilmet készített. Azonban nem klasszikus értelemben vett dokumentumfilmet. A rendező saját bevallása szerint az angol veteránok iránti tiszteletből, illetve a nagyapjára való emlékezés miatt kezdte el a projektet. Együttműködött a brit Birodalmi Hadtörténi Múzeummal és a BBC-vel, kezdésként pedig megnézett százórányi némafilmet és átnézett hatszáz órányi, veteránokkal készített interjút is. Ez volt az Akik már nem öregszenek meg létrejöttének első állomása.

Kubiszyn Viktor

Készül az Ida regénye és az Egy magyar Rotschild

Harminchét filmes produkciót támogat a Nemzeti Filmintézet (NFI), a döntés nyomán hét tévéfilm és nyolc kisjátékfilm gyártása, valamint három tévéfilm és 19 sorozat fejlesztése kezdődhet meg - adta hírül az NFI. Az intézet az elmúlt hónapokban hirdette meg a streamingszolgáltatásra és televíziós bemutatásra készülő alkotások támogatási pályázatait.

Bonczidai Éva

Szamárköhögés és teszetoszaság

Felborul a rend, és ez a főhősök életében kezdetben csak játék. (Lássuk be, a pandémia kezdetén ez volt a mai gyerekek egyik reakciója is.) „Végre történik valami. Végre egy kis felkelés van. Minél tovább tart, annál jobb. Ha felkelés van, nincs iskola” – jegyzi meg Tomi (Tóth Marcell). Ő és családja távol marad a szabadságharc eseményeitől, bár toposzok szintjén a film megidézi azokat (megjelenik az átlőtt kenyér, a disszidálás dilemmája, a Sztálin-összes elégetése), ugyanakkor archív felvételek és rádióbejátszások által átélhetővé válik a történelmi kontextus is.

Kubiszyn Viktor

Apokalipszis a Netflixen

A Lily Brooks-Dalton regényén alapuló sztoriban egy magányosan élő sarkvidéki kutató és egy a Jupiter egyik holdjáról visszafelé tartó űrhajó legénységének életét követhetjük végig, miközben a Föld egy meg nem nevezett katasztrofális esemény hatására elhallgat. Clooney-nak nem ez az első rendezése,  a történet pedig sajnos rendkívül aktuális lett napjainkra.

Kubiszyn Viktor

Álmodnak-e az emberek elektromos bárányokról?

A Philip K. Dick Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? című könyvéből készült, 1982-ben bemutatott Szárnyas fejvadász minden idők egyik legnagyobb filmes legendája lett. A Ridley Scott rendezte, Harrison Ford főszereplésével készült film egy fél évszázadra előre meghatározta a sci-fik látványvilágát (ezen túl a videoklipekét és a netkorszakét is), és azóta másképp gondolkodunk a mesterséges intelligenciáról, az életről és az öntudatról is. Lehet-egy ilyen filmet folytatni? Hollywood megpróbálta.

L. Takács Bálint

Péniszdialógus De Sade módra

Nehéz objektív bevezetőt írni Marquis de Sade munkásságáról. Nehéz lenne elismerően nyilatkozni valakiről, aki (mások mellett) utcagyerekeket rabolt el és saját birtokán erőszakolt meg, melynek fényében szadista szövegei különösen keserű szájízt hagyhatnak az olvasóban. Ennek ellenére feketehumorba áztatott, intelligensen elmebeteg írásai máig alfái és ómegái a pszeudofilozofikus, nihilista trash irodalomnak.

Kubiszyn Viktor

Fagy előtt, kommuna után

Október 22–28. között 7. alkalommal rendezik meg a skandináv filmfesztivált az Art+ Cinemában. A programot a szervezők közleménye szerint premier előtti vetítések, hazai forgalmazásba nem kerülő játék- és dokumentumfilmek és közönségtalálkozók színesítik.

Kubiszyn Viktor

Magányos farkas, pengékkel

Erőszakos és vad, mégis melankolikus, és az öregedést, az elmúlást, a felelősségvállalást finom érzékkel bemutató film a 2017-ben készült Logan - Farkas. Bár a híres X-Men képregényeken alapuló hollywoodi filmek egyik darabja, az élvezetéhez egyáltalán nem szükséges ismernünk akár az előző filmeket, akár magát a képregényes háttérvilágot. A film élvezhető önmagában, mintha egy mutáns western vagy egy véres kalandfilm lenne, amely tele van emberi érzésekkel.

L. Takács Bálint

Lágy atomszellő, nukleáris tél

A hidegháború alatt erős paranoia és világvégehangulat jellemezte a kollektív öntudatot, a nukleáris holokauszt rémképe gyakori elemmé vált a művészetekben is. A társadalom felett lebegő soktonnás nyaktilóról a korszak legmeghatározóbb rendezői, írói és zenészei figyelmeztettek.

Kubiszyn Viktor

Sarlatánok és influenszerek

2020. október 22. és 25. között rendezik meg a X. Mozinet filmnapokat Budapesten, a Puskin moziban és 14 további magyarországi városban. Idén a járvány miatt sok film nemzetközi bemutatóját elhalasztották, de a filmnapok válogatásába így is bekerült nyolc alkotás, amelyeket akár hónapokkal a hazai mozibemutató előtt tekinthetünk meg. Ezúttal is a legnagyobb nemzetközi filmfesztiválok – Sundance, Velence, Berlin és Cannes – címeiből állt össze a program.

Kubiszyn Viktor

Ne dudálj, küzdj!

A film kezdő képsoraiban egy meglehetősen nyúzottnak tűnő úriember (Russel Crowe) hajnalban, az esőben egy ház előtt áll egy hatalmas pickuppal, bedob pár ópiátos fájdalomcsillapítót, majd betör a házba, felgyújtja, az ott lévőket pedig brutálisan kivégzi. Vidáman indul a történet, és ezen az alaphangon haladunk végig, a legnemesebb B filmes hagyományok mentén, vagyis sokszor logikátlan csavarokkal, indokolatlan húzásokkal, de fáradhatatlan lendülettel a végkifejlet felé.

Kubiszyn Viktor

Holt kölkök társasága

1999. április 20-án, hat hónapos gondos tervezés után két amerikai kölyök elindult iskolába. Decens katonai gyakorló, élesített kézigránát, shotgun és kézifegyverek a hátizsákban. Minden, ami egy alapos vérfürdőhöz kell, nekik pedig kellett valamiért, nagyon. A tervbe azonban hiba csúszott: a házi készítésű csőbombák nem robbantak, így a tervezett kétszáz ember helyett csak 13 exitált. A kamasz terminátorok öngyilkosok lettek, egy masszív tömegmészárlás kétes hírnevével és a vélhető diabolikus extázissal a hátuk mögött. Magyarázat nincs, vagy ha mégis, akkor arra úgysem a felnőtt Amerika fog rájönni.

Kubiszyn Viktor

Senki sem tudja, mit hoz a holnap – Dokumentumfilm Hosszú Katinkáról

2020 eleje óta forog a Hosszú Katinkáról szóló dokumentumfilm, a forgatás a tokiói olimpia után ér majd véget – adta hírül a film stábja. A nagy érdeklődésre való tekintettel, az alkotók elkészítették a film első előzetesét, amely először enged bepillantást a készülő filmbe.

Kubiszyn Viktor

Rehab – Dér András: Kanyaron túl

Kovács Géza jóképű, magas, harminckét éves heroinfüggő, három hónapja a ház lakója. Egyik délelőtt munkaidőben váratlanul megjelenik egy biciklikerékkel a kezében a stábiroda előtt.

Bonczidai Éva

A magyar, aki felforgatta Hollywoodot

Az Amerikába emigrált Kertész Mihályról egy igen sajátos portréfilmet készített egyik ma élő kollégája, Topolánszky Tamás Yvan, aki első egész estés filmjében találékony és leleményes módon teremti meg a negyvenes évek Hollywoodjának hangulatát, és kiváló szereposztással is érzékelteti azt a többnyelvű közeget, amelyben a Casablanca forgatása zajlott.

Gránicz Maja

Axel almára pattan a sivatagban

Ha az ember az Arizonai álmodozók (Arizona dream) című filmre gondol, feltehetően egy szürreális, nyomasztó, ugyanakkor furcsamód szórakoztató emléket őriz róla. Talán már el is kezdte dúdolni híres főcímdalát, az In The Death Cart, melynek szerzője Goran Bregovic, aki az Arizonai álmodozók mellett többek között olyan Kusturica-alkotásokban működött közre, mint a Macska-jaj (Bubamarája) vagy az Underground. Korábbi filmjeivel ellentétben a szerb rendező a tőle ,megszokotthoz képest a valóság talajától jóval elrugaszkodottabb témát jelenít meg – az Arizonai álmodozók költői mese, nyakon öntve egy kis tragikomédiával.

Kubiszyn Viktor

Nincsen semmi probléma

Csaba (Eperjes Károly) börtönbe kerül, mert egy nő fölötti vita hevében megszurkál egy lányokat futtató kisvállalkozót (stricit). Büntetése letöltése után meglepve konstatálja, hogy felesége, Éva (Erdős Mariann) új férfit hozott a házhoz. Az új barát, Miklós (Andorai Péter) fenyegetéssel, majd rábeszéléssel próbálja eltávolítani Csabát a nő közeléből, de végül bele kell nyugodnia, hogy ezentúl hármasban élnek egy fedél alatt.

Daám Sára

Történelmi kémjátszma

Roman Polanski új mozifilmjében, amit szeptember közepétől játszanak a magyar mozik, ismét egy vitatott történelmi témához nyúlt. Franciaországban az 1800-as évek végén nagy port kavart az az elhíresült antiszemita ügy, amelyben a zsidó származású katonatisztet, Alfred Dreyfust jogtalanul ítélték el. Az ügyet, amit máig a történelem egyik leghíresebb koncepciós pereként emlegetnek, már 1899-ben vászonra vitte George Méliès, és azóta is jelennek meg újabb alkotások a témában.

Kubiszyn Viktor

Magyar fociultrák a romantikus vígjáték hősei – novemberben érkezik a Becsúszó szerelem

Gyula (Ötvös András), az elkötelezett fociultra és felesége, Mariann (Stefanovics Angéla) gyereket szeretnének. Miután kiderül, hogy a férfi meddő, és az örökbefogadás lehetősége is elszáll, Mariann utolsó esélyként megállapodik egy roma lánnyal, Lüszivel (Gombó Viola Lotti), hogy a hamarosan születendő gyermekét magukhoz veszik. A terv mindannyiuk életét fenekestül felforgatja. Gyulának ettől fogva folyamatosan trükköznie kell, hogy ne bukjon le  focirajongó barátai (a Kinizsi Black Army ultrái) előtt, a magánélete pedig szintén kaotikussá válik, humoros helyzetek és erkölcsi dilemmák sora elé állítva a film főhősét.

Kubiszyn Viktor

A Város, ahol félünk

Égbenyúló házak, folyamatosan épülő Bábel tornya, elnyomás a társadalom minden szintjén, autoriter multikorporáció a háttérben, elidegenedett hétköznapok - ismerős lehet sok helyről. Egyrészt elég kinézni az utcára, de javasoljuk inkább Fritz Langtól az 1927-es Metropolist, minél hosszabb verzióban, majd utána rögtön az újrakevert változatot 2002-ből, Rintaro és Otomo Kacuhiro, na meg az a rajzolt szőke kislány, aki majdnem megváltja a bűnös nagyvárost.

Kubiszyn Viktor

A Hadik családtól Budapest ostromáig

A teljes magyar mozgóképszakma összehangolt tevékenységéért felelős Nemzeti Filmintézet (NFI) egyik célja, hogy a mozifilmek mellett tartalmas, kulturális értéket teremtő és a nézőknek különleges élményt nyújtó televíziós alkotások is készüljenek. Korábban a dokumentum-, az ismeretterjesztő, az animációs, a tévé-, a kisjátékfilm, a történelmi dokumentumfilm pályázatokra és a hazai filmtámogatási rendszer újdonságaként először meghirdetett tévésorozat-pályázatra összesen több mint ezer filmtervvel jelentkeztek az alkotók.